1968. március 23-án drámai módon megválaszolta imáimat és megkeresztelt Szent Szellemével. Fogalmam sem volt, mi történt velem, mert korábban még nem hallottam erről tanítást.
Csak azt tudtam, hogy személyes találkozást éltem át Istennel, amitől természetfölötti erő töltött el.
Azonnal elkezdtek érkezni a kijelentések. Mielőtt megkaptam a Szent Szellem keresztségét, csak abban bízhattam, amiről a prédikátor tanított, és azt voltam kénytelen igaznak elfogadni. Nem volt a szívemben saját megértés, saját meggyőződés.
Csak követtem példájukat és tettem, amit mondtak. Majd megkaptam a Szent Szellem keresztségét, és maga az Írója kezdte el a Bibliát magyarázni nekem. Elkezdett felfedni dolgokat a szívemben. Ahelyett, hogy kívülről jöttek volna információk, Isten személyesen kezdett el tanítani belül!
Ezt írja le a János 14,26: "Ama vígasztaló pedig, a Szent Szellem, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek." A különbség olyan volt, akár a nappal és az éjszaka!
Nemcsak kijelentett ismeretet kaptam, de bátor és szenvedélyes is lettem az Úrért. Isten határtalan szeretete és dicsőséges jelenléte folyamatosan túláradt bennem. Most már nem vallásos kötelességből tettem bizonyságot az embereknek. Az lett a nap fénypontja, ha ezt tehettem. A betegek meggyógyultak mikor imádkoztam értük. A csodálatos élmények mellett azonban problémáim is támadtak. Például új keletű buzgóságom eredményeképpen kirúgtak a gyülekezetemből!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése