(Mt 22:37)
Akinek szívébe kiöntetett Isten szeretete, az visszatükrözi azt a tisztaságot és szeretetet, ami Istenben van, és amit Krisztus képviselt világunkban. Akinek a szívében Isten szeretete van, az nem ellenséges Isten törvényével szemben, hanem készséges engedelmességet tanúsít minden parancsolata iránt; ez a kereszténység lényege. Aki mindenek felett szereti Istent, az szeretetet fog tanúsítani embertársai iránt, akik a teremtés és a megváltás jogán Istenhez tartoznak. A szeretet a törvény betöltése; és Isten minden gyermekének az a kötelessége, hogy engedelmes legyen parancsolatai iránt.
Isten törvénye, mely tökéletes szentség, a jellem egyetlen igazi próbaköve. A szeretet az engedelmességben mutatkozik meg, és a tökéletes szeretet kiűz minden félelmet. Akik szeretik Istent, pecsétjét viselik homlokukon és az Ő cselekedeteit cselekszik. Akkor tudnák mindazok, akik kereszténynek vallják magukat, hogy mit jelent a gyakorlatban Istent szeretni!... Bárcsak lenne némi fogalmuk Isten tökéletes szentségéről, magasztosságáról és arról, hogy dicsősége betölti a templomot… Hatalmas befolyásuk lenne a körülöttük lévők életére és jellemére, ami kovászként hatna az emberek között, átalakítva őket Jézus hatalma által. Az erő Forrásához kapcsolódva sohasem gyengülne meg befolyásuk, hanem egyre növekedne.
(The Youth’s Instructor, July 26, 1894.)
Az Isten iránti szeretetnek élő elvnek kell lennie, mely minden tett, szó és gondolat mögött meghúzódik. Ha Krisztus erejében ilyen megszentelődésre törekszünk, akkor napi közösségünk lesz Istennel. Isten törvényének alapelvei szívünkben lakoznak, és irányítják tetteinket… Akkor ugyanolyan természetes lesz számunkra, hogy a tisztaságot és szentséget keressük, hogy kikerüljük a világ lelkületét és példaadását, és hogy a körülöttünk élők javát nézzük, mint amilyen természetes a dicsőség angyalai számára, hogy teljesítsék a rájuk bízott küldetést.
(The Review and Herald, October 23, 1888.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése