Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Megtanultam, hogy abban a helyzetben, amiben vagyok, megelégedett legyek..., mindenben volt részem, jóllakásban is, éhezésben is.      Fil. 4,11-12

Az éhezés idejét az ellenség kihasználja. Ezt mutatja már Jézus megkísértésének története is. Mikor az éhség gyötörte, akkor kereste meg a Sátán, hogy Isten útjáról eltérítse. Ezt próbálja megtenni Isten gyermekeivel minden időben, amikor nélkülözniük kell. A Sátán más vágányra akarja terelni őket, ezért legyünk hálásak azért a világosságért, amit most, ebben az Igében ad nekünk az Úr. Még Isten nagy emberének, Pálnak az életében is voltak olyan idők, amikor szükséget látott. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy olyan ember, mint Pál, soha semmiben nem szenvedett hiányt. Fiatalabb korában lehet, hogy úgy volt. Szülei Tárzusból Jeruzsálembe küldték, hogy ott évekig tanuljon. Később, utazásai során vagyonos családok örömmel fogadták a híres apostolt. Filemon házában biztosan nem hiányzott semmije. Lídia, a bíborárus asszony is ellátta mindennel. Akvilla és Priszcilla is hűségesen szolgáltak neki. Pál azonban nem mindig volt ilyen embereknél. Járt olyan helyeken, ahol még nem voltak keresztyének. Volt úgy, hogy szeretettel és barátsággal fogadták, de volt úgy, hogy hidegséggel és gyűlölettel találkozott, hasonlóan az Úr Jézushoz, akinek a samaritánus faluban szállást sem adtak (Lk 9,52). Igen, volt, amikor Pál szükséget látott és éhezett.  Ez vigasztalásul szolgálhat mindazoknak, akik ma is hasonló helyzetben vannak. A nehézségektől és szükségektől Istennek komolyan hívő és imádkozó gyermekei sincsenek mindig megkímélve. Szenvedniük kell, mint másoknak.  S mégis, egészen más hittel éhezni, mint hit nélkül!