| 1 "A szárdiszi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, akinél az Isten hét lelke és a hét csillag van: Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. | | 2 Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt. 3 Emlékezzél tehát vissza, hogyan kaptad és hallottad: tartsd meg azt, és térj meg! Ha tehát nem ébredsz fel, eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök el hozzád. | | 4 De vannak nálad néhányan Szárdiszban, akik nem szennyezték be a ruhájukat, és fehérben fognak járni velem együtt, mert méltók rá. 5 Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt. |
|
 Amikor a hetedik pecsét felbontatik, azt várjuk, hogy elértük a csúcspontot. A könyvtekercsnek hét pecsétje volt. Ezek egyenként feltörettek. Most jön az utolsó, a hetedik, vagyis az, amelyik a teljességnek a száma. Amikor azonban a hetedik pecsét felbomlik, semmi sem történik: "Csend lett a mennyben, mintegy fél óráig."
Nagy csend támad a mennyei seregek között. Az énekkarok, amelyek soha nem fáradnak bele, hogy elzengjék allelujáikat, elcsendesednek. Mennydörgés sem hangzik a királyi szék felől. És ebben a félelmetes mennyei csendben Isten gyermekeinek imái emelkednek Isten trónusához.
Íme itt a bizonyítéka annak, hogy Isten meghallgatja imádságainkat. Szükségünk van erre a bizonyosságra. Mindenki, aki valaha is imádkozott, tud arról a "pszichológiai" segítségről, mely ebből a tevékenységből fakad. Ha könnyítünk lelkünkön Isten színe előtt, akkor megnyugszunk. Az imádság első eredménye az az érzelmi megkönnyebbülés, hogy "mindent elmondtunk az Atyának". Ez azonban nem elég. Hogyan győződhetünk meg arról, hogy az imádkozás esetében többről van szó, mint hogy csupán kielégítjük a gyóntató atya szolgálata iránti nagyon is emberi szükségletünket? Tudnunk kell, hogy van valaki, aki figyel arra, amit mondunk.
Ezt a Biblia sok helyen elmondja nekünk, itt azonban nagyon feltűnő módon teszi. Imádságaink eljutnak magának Istennek a füléig. A menny "csupa fül" lesz, mert a szentek imádkoznak. "Csend lett a mennyben." És nemcsak arra vonatkozóan kapunk biztosítékot, hogy Isten meghallgatja a szentek imáit - úgy van, a mi imáinkat! -, azt is halljuk, hogy ezek az imák szerepet játszanak abban, hogy Isten eljön ítélettel és szabadítással. Istent cselekvésre indítják népének imádságai.
Amikor ezek az imádságok eljutnak a földről az égbe, válasz érkezik az égből a földre (5.v.). A válasz az: "mennydörgés és zúgás, villámlás és földrengés", azaz Isten félelmetes megjelenésének az összes jele. És ha azt gondolod, hogy ez a felelet nem illik a mi imáinkhoz, gondolkodj újból. Hát mit mondasz, amikor az kéred az Atyától, hogy szentelje meg az ő nevét, és hogy hozza el az ő országát? Ez az az imádság, amelyre a menny lélegzet-visszafojtva figyel.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése