Isten Isten asztaláról-Varga László

"Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében... Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt."      Lukács 15,4-7 A farizeusok, akik betű szerint tartották meg a zsidó hagyományok aprólékos törvényeit, és szóba se álltak azzal, aki nem volt képes azt úgy megtartani, felháborodtak azon, hogy Jézus jól érezte magát megvetett bűnösök társaságában. Ez bizony súlyos hibája mai keresztyén csoportoknak is. "Ha mi megtértünk, vállaljuk a keresztyénség terheit, mit keres köztünk az, aki...", és itt jönnek a kegyetlen ítélkezés összes vádjai. Nincs pogányabb magatartás, mint mikor kinézik a templomból azt, aki először szégyenkezik be oda. Vagy amikor a lelkész nagy nehezen rávette a cigányokat, hogy jöjjenek el a templomba, a gondnok pedig kijelentette: "Vagy ezeket dobja ki innen, vagy mi távozunk!" Pedig "azért jött az Ember Fia, hogy megkeresse és megtartsa azt, aki elveszett". Hozzám sem úgy jön, mint mintagyermekéhez, hanem mint aki nélküle elveszett lennék. Ha követni akarom, úgy kell a megvetettek közé mennem, ahogy Ő tette: nem bűneik követésével, de nem is ítélkezéssel, hanem megértéssel és szeretettel. Tetszik – nem tetszik, másképp nem lehetek a Övé. Egyházunk megújulása ott kezdődik, ahol a gyülekezet tagjai hívják, a többiek figyelmébe ajánlják, szeretettel fogadják azt, aki soha a lábát se tette be a templomba, vagy éppen ellensége volt az egyháznak. Atyám, nagyon jól tudom, hogy ez az én feladatom is. Te azt is szereted, akit én nem tartok magamhoz méltónak, s ha én nem vállalom vele a közösséget, nem ő marad ki a Te közösségedből, hanem én. Tudom, ilyen esetben éppen az a szeretet hiányzik belőlem, amely egyedül szükséges ahhoz, hogy gyermekeddé lehessek. Add meg nekem, tégy képessé a gyakorlására! Ha pedig én lennék elveszett juhod, adj elég erőt és alázatot, hogy bekéredzkedjem a közösségbe, a ferde szemeket is vállalva, hogy ott veled és rossz, de megváltott népeddel együtt lehessek! Ámen.