Isten asztaláról-Varga László-

"Dániel azonban elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével... ezért arra kérte a főudvarmestert, hogy ne kelljen magát beszennyeznie. ... Tégy próbát szolgáiddal tíz napig! Engedjék meg, hogy zöldségféléket együnk, és vizet igyunk. ... Az hallgatott rájuk ebben a dologban... Megadta Isten, hogy előrehaladjanak a tudományban"      Dániel 1,8-17

Íme, így lehet helytállni Isten emberének nehéz helyzetben, rabságban. Babilon királya össze akarja olvasztani legyőzött népeit, ezért összekeveri őket, és belőlük válogatja ki a legkülönbeket, hogy tisztviselői legyenek. Egy nyelven, egy hiten, közös iskolában, közös bánásmódban. Bölcs király volt, nem tett különbséget diákjai között. De ami a többieknek jó volt, az istenfélő ifjaknak nem volt jó. Ők a kóser törvényt el nem hagyhatták. Inkább vállalták a sokkal gyengébb kosztot, csak tiszta legyen. Nem álltak ellen, vállalták a király szolgálatát, de Isten törvényét az életüknél és karrierüknél fontosabbnak tartották. Magukat Istenre bízva nem is csalódtak. Isten úgy intézte, hogy az udvarmester a pártjukra álljon, hogy ne vevődjék észre, hogy ők gyengébb ételeket esznek, és hogy szorgalmukkal és tehetségükkel így is előre jussanak a többiek között. Ehhez akkor is, ma is csak két dologra van szükség: kemény elhatározásra az Isten melletti helytállásban, és teljes bizalomra Isten segítségében. A többit Ő intézi, felesleges nála okosabbnak lenni.

Uram, Istenem, milyen sokszor próbáltam okos lenni nehéz helyzetben! Az okosság pedig azt tanácsolta, hogy a baj vállalása helyett inkább alkudjam meg a hitemmel. Ha engedek is törvényedből, azért még rendes ember maradhatok. De a lejtőn nagyon nehéz megállni. Ha sikerült tisztának maradnom, neked köszönöm, ha mocsokba kevertem magam, Tőled is bocsánatot kérek, és adj erőt, hogy azoktól is tudjak, akiket megbántottam, talán bajba juttattam vagy megbotránkoztattam. Tudom, kész vagy megbocsátani azoknak, akik őszintén kérik. Nehéz döntés előtt adj erőt, hogy többé ne alkudozzam! Tudjak megállni bátran, megalkuvás nélkül. Tudom, mellettem leszel. Ámen.