Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Hit által rendelte Mózes a húsvéti bárányt, és a vérrel való meghintést.      Zsid 11,28

Az első páskaünnep Mózes hitből való cselekedete volt. Életes kifejezése volt ez a kétségeskedő lelkek számára annak, hogy ütött Isten szabadításának órája. Az egész nép a páskát úti ruhában, úti cipőben és vándorbottal a kezében ünnepelte, mint akik sietnek. Erőteljesebben ki sem fejezhették volna azt, hogy hittek a közvetlen beálló szabadulásban Egyiptom rabszolgaságából. Isten ajándéka volt ez, mint ahogy az igazi hit mindig Isten ígéretén alapszik, és Isten segítségét megtapasztalja. Mózes megparancsolta a népnek, hogy az ajtófélfákat és a szemöldökfát hintsék meg a páskabárány vérével. Ez is hitből való cselekedet volt. Biztosak voltak abban, hogy eljött Egyiptom megítélésének órája. A pusztító angyal végigment Egyiptomon, és ahol az ajtófélfa és szemöldökfa nem volt meghintve vérrel, ott az elsőszülöttnek meg kellett halnia, az izraelitáknál is. - A vérrel való meghintés által Isten ítéleteinek komolyan vételéről tettek bizonyságot. Számunkra ez példa arra nézve, hogy szükségünk van az Isten Fiának vérével való meghintésre, arra, hogy áldozata minket is legyőzzön, hogy így elkerüljük a Szent Isten ítéletét. Jaj azoknak, akiknek csak nevetség tárgya Isten fenyegető ítélete, mint ahogy Lót vőinek az volt! -A hit megragadja a szabadulás lehetőségét az ítélet elől. Minden izraelita nyugodtan lehetett a házában a bárány vérének oltalma alatt, amíg kinn, az utcán azok sikoltozása hallatszott, akiktől a halál elragadta hozzátartozóikat. A pusztító Izraelt nem is érinthette. - Nekünk is van húsvéti Bárányunk, Krisztus, aki megáldoztatott értünk (l.Kor 5,7). "Ó, légy érette áldott Jézus, Egyetlenem, hogy szörnyű kínhalálod nagy jót akar velem."