2017. március 18., szombat

Andrew Wommack,- Az “örök élet-kérdés” 1.rész


Többet jelent, mint gondolod.
Egyszer egy alkalmazottam megkérdezte tőlem, hogy mi volt a legfontosabb tanításom.
Nem tudtam, mit válaszoljak. Minden, amit az Úr megmutatott egy egészként működik más igazságokkal karöltve. Azt válaszoltam, hogy nem tudom egyre szűkíteni a kört.
Ez a férfi csodás módon szabadult meg a kokain függőségből és éjjel nappal a tanításaimat hallgatta. A kereszténység legjavát akarta megérteni, és tudni akarta mindennek az okát. Így végül megkérdezte tőlem: „Ha csak egy alkalommal szólhatnál valakihez, mit tanítanál neki?”
Egy pillanatra eltöprengtem, de végül előálltam a válasszal: „Az igazi örök élet jelentőségét osztanám meg vele.” Talán nem hangzik nagyon mély vagy alapvető válasznak, de ez azért van, mert sokan nem tudják, hogy mit ért a Biblia örök életen.
Mondhatná valaki, hogy: „Az örök élet azt jelenti, hogy örökké élünk” De nem erről van szó. A testi halál beálltával senki sem szűnik meg létezni. Mindenki örökké él – a mennyben vagy a pokolban. „Akkor az örök élet a pokol helyett a mennyben töltött örökkévalóság.” Ez sem a helyes válasz.
A János evangélium 3,36 szerint: „Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.” Az örök életet jelen időben birtokoljuk. Ez nem olyan valami, amit a mennybe kerülésünkkor kapunk. Számos igehely utal arra, hogy az örök élet olyan valami, amit már ebben az életben birtokolhatunk. (Jn 4,14; 5,24;6,27; 6,40; 6,47)
Fenn áll tehát a kérdés: „Mi az örök élet?” Ez nagyon fontos.
A János 3,16 szerint emiatt jött el Jézus. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
Sokan hibásan azt gondolják, hogy a megváltás célja a bűnök bocsánata és a pokol elkerülése.
A János 3,16 nem így szól. Bizonyos, hogy a pokolbéli pusztulástól való megmenekülés Jézus jövetelének fontos részét képezi. Ezt Ő elvégezte azáltal, hogy megfizette a váltságot minden bűnünkért (múlt, jelen és jövő), még azokért is, amit még el sem követtünk. Ha a megváltás ennyiből áll, akkor ez több, mint amit bármelyikünk megérdemelhet és elég jó ahhoz, hogy ezt prédikáljuk.
De a megváltás sokkal, sokkal több, mint bűnbocsánat azért a pokol helyett a menybe jutásunk végett. Hagy fogalmazzam így: „Ha csupán azt kérted Jézustól, hogy bocsássa meg bűneidet azért, hogy nem kerülj a pokolba, akkor számodra sok minden kimarad az örök életből.”
A bűn volt az akadály közöttünk és a szent Isten között. A bűn azonban többé nem áll Isten és ember közé (2Kor 5, 17-18). De mire jogosít ez bennünket?
Nyilván, arra jogosít bennünket, hogy Istennel együtt éljünk örök életet. Ez csodálatos.
Azonban mindez óriási előnyökkel jár már most is, itt e földön. Az örök élet az egyike ezeknek az előnyöknek. Jézus a János evangélium 17,3-ban meghatározza az örök életet számunkra.
Ez az igehely így szól: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.” Az Örök élet Isten ismerete. Talán csalódást jelent ez a definíció a számodra. Azt gondolhatod, hogy ismered Isten, és mégsem vagy elégedett. Valami többre vágysz.
A kulcs az „ismerni” szó bibliai értelmezésében rejlik. Ez jóval többet jelentett intellektuális tudásnál. Száz és száz igehelyet találunk erre a Bibliában: „Azután ismeré meg Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szüli Kaint, és monda: Nyertem férfit az Úrtól.” (1Móz 4,1)
Ádám nem csak intellektuális módon ismerte Évát. Ettől nem születtek volna gyerekek. Ez férfi és nő közötti legintimebb kapcsolatot jelentette. Hasonlóan, amikor Jézus azt mondta, hogy az örök élet Isten ismerete, akkor egy bensőséges, közeli, személyes Istenkapcsolatról beszélt. Ez csodálatos! Sokan hiszik, hogy Jézus meghalt a bűneikért, de még sincs közeli, bensőséges, személyes kapcsolatuk az Atya Istennel. Azt hiszik, hogy ez a mennyországban történik majd.
Elégedettek azzal, hogy átvergődnek az életen arról dalolva, hogy hogyan s mint lesz majd ha a mennybe jutnak és mekkora nagy nap lesz az.
Ezzel semmivel sem akarom csorbítani a mennyországi élet nagyszerűségét, de már most örök életet (egy intim, bensőséges, közeli, személyes kapcsolat az Atyával és a fiával Jézus Krisztussal) kellene élnünk. Ez nem a ‘várakozás a majdanira’ hanem a ‘már most rendelkezésre álló teljessége’ szerinti életet jelenti. Jézus a János 3,16-ban azt mondja Isten annyira szerette a világot, egyszülött fiát adta érte, hogy aki benne hisz el ne vesszen hanem örök élete legyen. Ha mindössze annyit tettél, hogy azért hiszel Jézusban, hogy elkerüld a poklot, akkor sok mindent olyat kihagysz az örök életből, amit az Úr már most neked szán. Miért értik ezt annyian félre?
Mert az egyház megváltoztatta a megváltás üzenetét. Betoldottak egy pontot az „ elvész” szó után a János 3,16-ban. Azt tanították a világnak, hogy Isten azért küldte el az Ő Fiát, hogy meghaljon a bűneikért, hogy ők el ne vesszenek, PONT. Ez kizárja az örök élet igaz üzenetét és a megváltás célját, mint bensőséges kapcsolatot az Úrral. A hit az Isten Igéjének hallásából ered (Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. Rm 10,17) Ha nem halljuk meg azt, hogy Jézus azért jött, hogy visszaállítsa Istennel való bensőséges kapcsolatunkat, akkor nem fogunk hinni ebben és nem is fogjuk megtapasztalni. Ez jellemezi pontosan a mai egyházat.
Valóban sokan jöttek az Úrhoz és bocsánatot nyertek bűneik miatt, megváltattak de megrekedtek. Várnak a mennyországra, hogy majd ott kezdődik az élet igazán. Ez a megváltás lényegének félreértelmezése. Ha nem lenne túlvilági élet, ha nem létezne pokol, Jézus – János 3,16 szerint – akkor is eljött volna és meghalt volna bűneinkért, hogy ismét bensőséges kapcsolatunk lehessen Vele és Atyjával már most, ebben a gonosz világban (Gal 1,4).
Ez volt az egyik lényegi különbség az első század egyháza és a mi modern egyházunk között.
Azok a hívők bensőségesen ismerték Istent. Olyan személyes kapcsolatuk volt az Úrral, ami nem a mennyországban kezdődött, hanem már itt a földön működött életükben. Nem élvezték a rádió, TV, internet és egyéb modern kommunikációs eszközök előnyeit. Sohasem ragasztottak feliratokat a tevéikre (reklám gyanánt). Mégis felforgatták az egész világot az Evangélium igazságaival mindössze 30 év alatt. (Csel 17,6) Sokkal nagyobb hatást gyakoroltak a világra akkor, mint mi most. Miért? Olyan mély élő Istenkapcsolattal rendelkeztek, hogy az már „ragályos” volt.
Rómában, a keresztények olyan bensőséges módon ismerték Istenüket, hogy elégetésük közben dicséreteket énekeltek az Úrnak. Történelmi feljegyzések szerint Néró császár bedugta a fülét és azt kérdezte: „Miért énekelnek ezek a kereszténynek?”
A reménynél és a doktrínáknál jóval többet birtokoltak. Jelen idejű kapcsolattal rendelkeztek, ami lehetővé tette számukra, hogy örömmel viseljék el az atrocitásokat. Történelmi feljegyzések utalnak arra, hogy a rómaiak leugráltak a lelátókról és odarohantak a mártír keresztényekhez, amikor örömükkel szembesültek. Tudták, ugyan az a sors vár rájuk is, de önként elfogadták a halált csakhogy megismerjék Istent, ugyanolyan közeli, bensőséges, és személyes mód, ahogy a keresztények ismerték az Urat.
Feltennék egy kérdést! Nem az ítélkezés szándékával, inkább megvilágosításod céljából fogalmazom meg. Hányan halnának meg azért, amit most Te birtokolsz? Irigylik az Úrral való kapcsolatodat?
Ha nem, akkor talán azt sugallják feléd, hogy nem úgy tapasztalod meg az örök életet, ahogy azt a Biblia leírja, és amiért Urunk Jézus Krisztus halálával neked adott.
Ez nem a csak a kiváltságos keveseknek adatott. Ez a normál keresztény élet.
Tény, ha nem így tapasztalod, akkor valójában nem is éled ezt az életet.
Ez vezette Pál apostolt (Fil 3,10) és a korai keresztényeket. Ma is ez vezeti győztes életet élő keresztényeket. Mindez egy Valakihez fűződő személyes kapcsolatról szól és nem holmi dogmákról.

Oly sok mindent szeretnék még megosztani ezzel kapcsolatosan, hisz mindannak amit tanítok ez az alapja. Kérdezd meg bátran Charis Bible College diákjait. Elmondják majd, hogy a válasz mindenre a személyes, bensőséges kapcsolat az Úrral. Az örömhír pedig az, hogy Urunk jobban akarja ezt, mint te magad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése