2017. március 18., szombat

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-A hit energiái




"A mennyek országa erővel tör utat és az erősek ragadják azt el. " (Máté 11, 12) 

Igaz, hogy minden kegyelem, de ne tekintsd a kegyelmet úgy, mint a restség párnáját. 
Ellenkezőleg, a hit minden erőt mozgósít. Valamikor Izrael népe kegyelmi ajándékként kapta meg Kánaánt. Isten kezükbe adta Kánaán népeit is. Mégis súlyos harcok árán kellett az országot birtokba venniök és győzelmet kiharcolniok, noha mindent ajándékba kaptak. Péter elhívásánál a gazdag halfogás csodálatos ajándék volt, a tanítványok mégis verejtékezve és fáradozva vonták a hálókat a partra. A hit is isteni ajándék elfogadása, de nem álomban hull az ölünkbe. A hitben, ha az valódi, van valami kényszerítő, sürgető vonás és szinte erőszakkal ragadja magához a mennyet. Az Urat szaván fogja és nem engedi el: hiszen megígérted és szavad köt! Be kell azt rajtam teljesítened. Neved dicsősége követeli ezt meg. EI nem mozdulok innen, míg meg nem szabadítasz a gonosz lelkiismerettől és az engem fogva tartó bilincsektől. Te magad mondtad Uram, hogy keressem orcádat. Szívem nyitva áll Igéd előtt. Te segítséget nyújtasz annak, aki hozzád fohászkodik, s így én nyomorult ember nem bocsátlak el téged. Uram, én ezt nem érdem szerint kérem. Nem lehet semmiféle igényem, de bízom a te könyörületességedben.

Földi problémáinkban nem követelhetünk mindenáron segítséget tőle, de ahol az üdvösség kérdése forog kockán, ott szabad, sőt kell is erőszakoskodnunk és nem hagyhatjuk magunkat könnyen elutasítani. Szabad ezt mondanod: Uram, meg kell, hogy tarts engem! Mert Isten világosan tudtul adta akaratát, hogy nem akarja, hogy egy ember is elvesszen. Nem akarja a bűnös halálát. Azt akarja, hogy mindenki eljusson az igazság ismeretére. Nem áll ellene a hitből származó sürgetésnek. Ennek a hitnek egyik legszebb példája a kananeus asszony, aki elől az Úr Jézus nem tudott elzárkózni. Igaz, hogy ez az asszony még azt is vállalta, hogy a kutyák közé sorolják őt, csakhogy részese lehessem az asztalról lehulló morzsáknak. Az Úr nem tudta őt elutasítani. - Az üdvösségéért szorongó ember úgy látja magát, mint nagy bűnöst, mint istentelent és az Úr ellenségét. 
De éppen ezáltal lesz része az üdvösségben; hiszen Jézus elfogadja a bűnösöket és Isten megigazítja az istenteleneket. 
A hit nem engedi magát elutasítani és így erővel ragadja meg az Isten országát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése