A keresztyénüldözés értelmi szerzője Heródes király volt. Ő az az ember volt, aki továbbhaladt elődei átkos útján. Nagyapja volt a betlehemi gyermekek gyilkosa (Mt 2,1). Nagybátyja fejeztette le Isten hűséges szolgáját: Keresztelő Jánost (Mt 14,6). S most ő megölette Jakab apostolt. Vannak családok, amelyben az istentelenség így öröklődik nemzedékről nemzedékre, mint valami rettenetes betegség.
A nagyapák és apák felelősek azokért a veszedelmes utakért, amelyen gyermekeik és unokáik járnak. Emlékezünk Lámekre, Kain egyik utódjára, akiben Kain gyilkos természete hatalmasan újjáéledt (l.Móz 4,23).
Minden apa biztos lehet afelől, hogy jelleme és cselekedetei tovább hatnak. Olyan örökség ez, amely biztosabban rászáll a gyerekekre és unokákra, mint a pénz és a vagyon. Mit ért a Heródes család azzal, hogy csodálatosan berendezett palotákat hagyott hátra, ha ugyanakkor olyan átkot is, amely végül is mindent tönkretett?
Sokkal jobb egy egészen szegény családhoz tartozni, amely Isten félelmében és a menny áldásaiban él, mintsem előkelő családhoz, amelyhez átok tapad. Mi indította Heródest arra, hogy ilyen kegyetlen legyen a keresztyénekkel szemben? Kedveskedni akart a zsidóknak.
Hogy júdeai királyi trónját megerősítse, hogy úgy léphessen fel, mint a zsidó vallás védelmezője, ki kellett ontatnia egy apostol vérét. Mit törődött ő igazsággal és joggal, amikor saját dicsőségének, hatalmának és tekintélyének biztosításáról volt szó?
Gyakran érdekük a hatalmasoknak, hogy vallásosságot színleljenek saját céljaik érdekében. Ez azonban mindig Isten ítéletét vonja maga után.
Most már jobban megértjük, hogy miért nemcsak a "farizeusok kovászától", hanem a "Heródes kovászától" is óva intett az Úr Jézus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése