Napi áhítat-A földet áttekintő szemek

Hét témája: Isten figyel

Olvasmány: 2Krón 16                    

Isten szeme mindent lát, és akik tiszta szívvel az övéi, azok valamit meglátnak abból, amit ez a mindent átfogó tekintet lát.

„Ászá uralkodásának harminchatodik évében Baasá, Izráel királya Júda ellen vonult, és kiépítette Rámát, hogy ne lehessen Ászához, Júda királyához átmenni, vagy tőle átjönni.Ekkor Ászá ezüstöt és aranyat hozott ki az ÚR házának és a királyi palotának a kincseiből, és elküldte Benhadadnak, Arám királyának, aki Damaszkuszban lakott, ezzel az üzenettel:Szövetség van köztünk, az volt már apám és apád között is. Nézd, küldök neked ezüstöt és aranyat. Menj, bontsd fel Baasával, Izráel királyával kötött szövetségedet, hogy vonuljon vissza innen! Benhadad hallgatott Ászá királyra, és hadserege vezéreit Izráel városai ellen küldte. Leverték Ijjónt, Dánt, Ábél-Maimot és Naftáli városainak minden raktárát. Amikor ezt Baasá meghallotta, abbahagyta Ráma építését, és beszüntette a munkát. Ászá király pedig munkára fogta egész Júdát, és elhordták Ráma köveit és gerendáit, amelyekkel Baasá építkezett. Ezekkel építette ki Gebát és Micpát. Abban az időben elment Hanáni látnok Ászához, Júda királyához, és ezt mondta neki: Mivel Arám királyára támaszkodtál, nem pedig Istenedre, az ÚRra, ezért csúszott ki a kezedből Arám királyának a hadserege. Nem volt-e az etiópoknak és líbiaiaknak roppant hadereje, igen sok harci kocsija és lovasa? Mégis kezedbe adta őket az ÚR, mivel rá támaszkodtál. Mert az ÚR szemei áttekintik az egész földet, és ő megmutatja erejét azoknak, akik tiszta szívvel az övéi. Ostobán viselkedtél ebben a dologban, és emiatt mostantól fogva háborúkban lesz részed! Ászá azonban bosszús lett a látnokra, és kalodába záratta, olyan dühös lett rá emiatt. Sőt akkoriban Ászá a nép közül is bántalmazott egyeseket. Ászának a története elejétől végig meg van írva Júda és Izráel királyainak a könyvében. Uralkodása harminckilencedik évében megbetegedett. Ászának a lába, és betegsége egyre súlyosbodott. De betegségében sem az Úrhoz folyamodott, hanem az orvosokhoz. Azután Ászá pihenni tért őseihez, meghalt uralkodása negyvenegyedik évében. Eltemették abba a sírba, amelyet Dávid városában vágatott magának. Nyugvóhelyére fektették, amelyet teleraktak balzsammal és különféle jó illatú kenetekkel. És igen nagy tüzet gyújtottak a tiszteletére.”

Magyarázat

Életünk minden történése Isten előtt megy végbe. A leghétköznapibb dolgainkról is tud. Leülésünk és felállásunk, ügyeink intézése és pihenésünk is ismert előtte. Mint ahogyan látja szándékainkat – még a titkoltakat is –, és a még kimondatlan szavaink is ismertek előtte (lásd Zsolt 139,1–4). Ez egyszerre lehet csodás, ugyan­akkor félelmetes is.
Valaki, aki gyülekezetben nőtt fel, és sok ismerete volt Istenről, arról beszélt nekem, hogy élte ezt meg ifjúkorában. Ismerete volt ugyan, de nem hitt Istenben. Egy-egy görbe nap végén, amikor az ismeretei alapján tisztában volt azzal, hogy helytelen, bűnös dolgokat tett, félve ment haza. Útkozben nem mert a házak tövében húzódó járdán menni, nehogy Isten ítélete következtében egy lehulló cserép a fejére essen.
Számára nem volt csodálatos tudni, hogy „az Úr szemei áttekintik az egész földet”. A te éle­tedben hogy van ez? Mire késztet ez a tudás? Félelmet ébreszt benned, vagy csodálod Istent ezért? Indítson ez arra, hogy keresd Istent! Így távol maradhatsz sok megfontolatlanságtól, és meg tudja mutatni erejét az életedben.

Imaáhítat

Könyörögjünk új lelki munkásokért! (Jer 1,4–8)

(Hajnal Zoltán)