Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Pétert tehát fogságban őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez.

(Csel 12,5.)

Amíg Péter a börtönben volt, két hatalom állt harcban egymással. Egyik oldalon volt Heródes király, aki Pétert megbilincseltette és 16 katonával éjjel-nappal őriztette. A másik oldalon egy látszólag teljesen tehetetlen csapat volt: az első keresztyének gyülekezete. Sem katonák, sem fegyverek nem álltak rendelkezésükre. Volt azonban egy fegyverük, amely már sok csodálatos győzelmet kivívott: a közös imádság.
Nézzük most ezt az imádkozó sereget és imádságuk tárgyát! Az egész gyülekezet egyesült az imádkozásban. Maga a Szentlélek egyesítette őket a közös könyörgésre. Az ilyen Lélektől munkált közös könyörgés a legerősebb nagyhatalom ezen a földön. Ez megfosztott már hatalmas királyokat trónjuktól (2Krón 32,20), és egész országokat mentett meg.
Amikor majd az Antikrisztus mindent hatalma alá hajt, Isten gyülekezetének egyesült imája fogja őt megrontani. A pusztító hatalmasságot az imádkozók buktatják meg.
Figyeljünk az imádság időtartamára is! A gyülekezet "szüntelen" könyörgött Péterért az Istennek. Ne úgy értsük ezt, mintha Péter elfogatásának napjától fogva a gyülekezet tagjai minden munkájukat elhagyva összetett kézzel ezt mondogatták volna: Mentsd meg az apostolt! Jóllehet azonban, hogy minden szívből szüntelen fohászkodás szállt fel az apostol megmentéséért. Bár a meghallgatásnak semmi jele nem volt - egészen a kivégzést megelőző éjszakáig -, folytatták az imádkozást.
Istenünk! Ajándékozd nekünk az üldözött keresztyének imádságban való állhatatosságát! (Vö.: Lk 18,1; Józs 7,6; Rm 12,12; Kol 4,2; I.Thessz 5,17.) Az imádság tárgya Péter megmenekülése volt. Az is bátorította a gyülekezetet ebben a könyörgésben, hogy maga az Úr Jézus rendelte Pétert a gyülekezet vezetőjéül (Mt. 16,18).
Olyan kéréseinket vigyük Isten elé, amelyek az Ő országának építését szolgálják, akkor Ő meghallgat bennünket (Jn. 5,14)!