|
A mai napon olvasandó igeszakasz: 3Móz 3,1-5
|
| 1 Ha valakinek az áldozata békeáldozat, és marhát akar áldozatul bemutatni, akár hímet, akár nőstényt, csak hibátlant áldozzon az ÚR előtt. | | 2 Tegye kezét áldozatának a fejére, és vágja le a kijelentés sátrának a bejáratánál. Áron fiai, a papok pedig hintsék a vért körös-körül az oltárra. 3Azután a békeáldozatból mutassa be az ÚRnak tűzáldozatul a kövérjét, amely a beleket takarja, és mindazt a kövérjét, amely a beleken van. | | 4 Fejtse le a két vesét a rajtuk levő kövérjével együtt, amely a vékonyánál van, meg a májon levő hártyát is a vesékkel együtt. 5 Füstölögtessék el ezt Áron fiai az oltáron, rátéve az égőáldozatra, amely a tűzre rakott fán van. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak. |
|
|
"Tegye kezét áldozatának a fejére..."
|
| (3Móz 3,2) |
 Bármi is az az isteni tulajdonság, ami mostanában nagy hatással van ránk, az bizony nem az ő szent volta. Ezért hát Mózes III. könyvének az olvasása lehet az az orvosság, amire nekünk szükségünk van. Isten szentsége ad jelentőséget ennek a könyvnek. Mózes III. könyve azt mutatja meg, hogy milyen módon közeledhet a szent Istenhez egy bűnös, de kiválasztott nép az ószövetségi rendelkezések értelmében. Ahhoz, hogy a nép odamehessen Istenhez, mégpedig tőle jóváhagyott úton-módon, ahhoz sokkal többre volt szükség, mint valamiféle ingcserére.
Úgy látszik, ma sok ember nemcsak azt hiszi, hogy bármikor, bárhol és bármilyen módon odamehet Istenhez, hanem azt is, hogy Istennek örülnie kellene, amiért egyáltalán valamilyen figyelemre méltatják őt. Isten igazi jellemének ez a nem ismerése veszélyesebbnek bizonyulhat, mint amikor nem ismerjük az elektromosságot, és ennek megfelelően bánunk a magasfeszültségű vezetékkel.
Isten, akit mi imádunk, az az Isten, aki Mózes III. könyvében megállapította azokat az "aprólékoskodó" előírásokat. Izráelnek keresnie kellett Isten orcáját, de a papoknak és az egyszerű embereknek meg kellett tartaniuk a szigorú szabályokat és hajlíthatatlan előírásokat. Ki volt jelölve a hely, elő volt írva az áldozat, annak a módnak pedig, ahogy azt be kellett mutatni, egy lépésről lépésre előírt tervet kellett követnie. Bármiféle eltérés a szabályoktól, még egy nem szándékos hiba is, elnyerte szigorú büntetését. És ez a kultusz évszázadokon át fennmaradt, Isten parancsára.
Állatok milliói pusztultak el, először a szent sátor kapujánál, később a templom udvarában. Izráeliták tízezrei álltak ott, tenyerüket rátéve az áldozatul bemutatott állatok fejére. Ezzel a kézmozdulattal tudatuk tartalmát és érzéseiket vitték át azokra. Azután pedig, amikor látták a vért, a tüzet és a füstöt, meghajtották fejüket, tudva, hogy a szent és kegyelmes Isten színe előtt állnak.
Rájöttünk-e már, hogy egyikünk sem közeledhet Istenhez úgy, hogy életben is marad, hacsak nem az értünk meghalt Jézus Krisztus által járul oda? Neked is, nekem is Jézus fejére kell helyeznünk kezünket. Ha nem tesszük, örökre megbánjuk. |
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése