"Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára... Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérnek téged... Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. Áldott lesz méhed gyümölcse, termőfölded gyümölcse... kosarad és sütőteknőd... Vereséggel sújtja az Úr ellenségeidet, ha rád támadnak... Az Úr a maga szent népévé emel téged... Elsővé tesz téged az Úr, nem utolsóvá, mindig fölül leszel és nem alul..."
5Mózes 28,1-14
|
Mózes ötödik könyve vége felé találjuk a nagy áldást és a nagy átkot. Az áldás régiesnek, az átok túl keménynek tűnik. Mint az Ószövetség minden törvénye, az egész közösségre vonatkozik, és az az érdekes, hogy ha komolyan megvizsgáljuk, a mindennapi élet gyakorlatában ma is teljesül mind a közösség, mind az egyének életében. Az áldásnak csak legjellemzőbb pontjait idéztem, de érdemes elolvasni az egész szakaszt. Isten ősi törvényének hitelességét igazolja, hogy magától értetődően valósulnak meg áldásai, ha egy közösségbe begyökerezik, szokássá, természetessé válik az Isten törvénye szerinti életrend. A mi népünk élete is akkor volt nyugodt, áldott, szegénységben is megelégedett, egymást segítő és egyre emelkedő, gazdagodó, amikor ez volt benne az uralkodó értékrend. Ők sem voltak ártatlanok. Bűnök akkor is voltak bőven. De a bűn bűnnek, az erény erénynek számított. Ha ma nem tapasztaljuk ugyanezt, figyeljük meg, mennyi hiányzik Isten törvényének komolyan vételéből, és nem fogunk csodálkozni, ha kiderül, hogy ugyanannyi hiányzik áldásaiból is. |
Uram, ma szinte gúny tárgyává válik, aki a Te törvényedre hivatkozva próbál valakit bűneire figyelmeztetni, annyira megszokottá lett a törvénytelenség. Irigyeljük egymás boldogságát, és panaszoljuk, hogy senki sem boldog. Ábrándozunk csodaeszközökről, és fűtetlen marad a lakásunk. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy más úton nem lehet jó eredményt elérni, csak a Te utaidon. Ébressz rá engem, hogy ezt a panaszt ne így mondjam, általánosságban, hanem értsem magamra, és próbáljak úgy élni, családomat úgy nevelni, másoknak példát úgy mutatni, hogy Téged követlek. Tudom, hogy áldásaid meg fognak jelenni életemben. Ámen.
|
2016. december 8., csütörtök
Varga László: Isten asztaláról
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése