|
A mai napon olvasandó igeszakasz: 4Móz 24,10-19
|
10 Ekkor haragra gerjedt Bálák Bálám ellen, összecsapta a kezét, és ezt mondta Bálák Bálámnak: Idehívattalak ellenségeim megrontására, te pedig megáldottad már háromszor is! 11 Most azért takarodj a hazádba! Azt ígértem, hogy gazdagon megjutalmazlak, de most az ÚR megfosztott téged a jutalomtól. 12 Bálám ezt felelte Báláknak: Megmondtam már követeidnek is, akiket hozzám küldtél, | | 13 hogy ha nekem adja Bálák a házát tele ezüsttel és arannyal, akkor sem szeghetem meg az ÚR parancsát, és nem teszek magamtól sem jót, sem rosszat. Csak azt mondom, amit az ÚR meghagy. 14 De most, amikor elmegyek népemhez, jöjj, föltárom még előtted, hogy mit fog tenni ez a nép a te népeddel a messze jövőben. 15Példabeszédbe kezdett és ezt mondta: Így szól Bálám, Beór fia, így szól az a férfi, kinek megnyílt a szeme, | | 16 így szól, aki hallja Isten mondásait, aki ismeri a Felségestől jövő ismeretet, aki látja a Mindenhatótól kapott látomást leborulva, de nyitott szemekkel: 17 Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és Sét összes fiainak a koponyáját. 18Birtokába kerül Edóm, birtokába kerül ellensége, Széír, mert hatalmasan cselekszik Izráel. 19 Eltapossa Jákób, még a városból menekülőket is elpusztítja. |
|
|
"Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből."
|
(4Móz 24,17) |
Az Ószövetség tele van képekkel és próféciákkal, amelyek a jövő előképei. Mindezek az ígéretek és próféciák Istentől valók, s rendszerint az ő szolgái közvetítik őket. Ebben az esetben viszont Isten az ő egyik ellenségét használja fel arra, hogy Izráel reménységéről beszéljen. Moáb királya azt látta, hogy Izráel tizenkét törzse táborozik a tőszomszédságban. Megijedt. "Íme egy nép jött ki Egyiptomból" - mondta - "úgy lelegel körülöttünk mindent, ahogyan a marha lelegeli a zöld mezőt". Ezért meg akarta babonázni Izráel népét gonosz varázslattal, átokkal, amely majd megtöri hatalmukat. Egy szakembert hívatott erre a célra, akinek Bálám volt a neve. Ez az ember messze keleten élt, talán egészen az Eufrátesznél. Moáb királyának sok pénzébe került hát ez, de az átok, amelyet Bálám ismert, megéri majd az árát. A gonosz varázslat meg fogja bénítani Izráel fiait. Igen, a szellemi erőknek, és a mágikus hatalmaknak létezik egy olyan birodalma, amelyet jól ismertek, és amelytől féltek a régiek. És a modern korban az emberek megint nagyon kíváncsivá lettek, hogy mi is ez az okkultizmus. Most borzalmas szórakozásként és veszélyes játékul alkalmazzák. Az emberek szeretnek játszani a tűzzel. Izráel Istene azonban szuverén úr a szellemi erők és hatalmak világában is. Ez az Isten megáldotta Izráel népét. Nincs olyan hatalom a világmindenségben, amely Isten áldását átokra, vagy átkát áldásra tudja fordítani. Így hát Isten foglyul ejtette Bálám nyelvét. Bálám megnyitotta száját, hogy átkokat szórjon, amelyekért megfizették, de ehelyett áldó szavakat mondott, Isten rendelésének megfelelően. Háromszor várták el tőle, hogy átkot mondjon, de ő háromszor mondott áldást. És mindennek a betetőzéseképpen negyedszerre Bálám meglátta a távolban a hatalmas királyt, aki Jákóbból származik majd, a csillagot, amelyik Izráelből fog támadni. Nincs olyan hatalom a világon, amelyik meg tudja átkozni azokat, akiket ez a király megáldott. |
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése