20 Ha elvégezte az engesztelést a szentélyért, a kijelentés sátráért és az oltárért, vezesse oda az élő bakot. 21 Tegye rá Áron mindkét kezét az élő bak fejére, és vallja meg fölötte Izráel fiainak minden bűnét és minden vétkes hitszegését. Helyezze azokat a bak fejére, azután küldje el egy odarendelt emberrel a pusztába, 22 hadd vigye magával a bak minden bűnüket egy távol eső földre. Így küldje el a bakot a pusztába.
|
 Azok a zsidók, akik nem fogadják el az Úr Jézust, továbbra is megünneplik a Jom Kippur-nak nevezett napot, azaz az "Engesztelés Napját". Ez volt az esztendő egyetlen napja, amikor a főpapnak szabad volt bemenni a szentek szentjébe, hogy meghintse vérrel a kegyelem trónusát.
Ha teljes képet akarsz magadnak alkotni az engesztelési szertartásról, akkor olvasd el a 3Móz 16 fejezetét néhányszor. És ha látni szeretnéd, hogy ez az ősi ceremónia hogyan teljesedett be Krisztus által, akkor olvasd el a Zsid 9 részét.
Az Engesztelés Napján két kecskebakot használtak fel. Az egyiket megölték, és a főpap bevitte annak vérét a szentek szentjébe. Ez volt az a vér, amely elfedezte a nép vétkét Isten tekintete elől, jelképezve Krisztus vérét, amely úgy elfedezi bűneinket, hogy soha többé nem leszünk bűnösök Isten előtt. Most már lelkiismeretünk megtisztult, és szolgálhatunk az élő Istennek.
A másik kecskebakot ott tartották a szent sátor bejáratánál, amíg a főpap ki nem jött, és rá nem tette kezeit annak fejére. A főpap Izráel egész népe képviseletében járt el, amikor megvallotta a nép bűneit. Ezzel átruházta a bűnöket erre az állatra. Ezt a második kecskebakot rendszerint "bűnbaknak" hívjuk. Még ma is használjuk ezt a kifejezést olyan emberre alkalmazva, aki magára vállalja a felelősséget. Ez a kecskebak nem csupán viselte a felelősséget, hanem el is vitte magával a vétket, mégpedig messze-messze a pusztába, az embereknek pedig, akik elzavarták, meg kellett bizonyosodniuk afelől, hogy soha többé nem térhet vissza.
A két kecskebak együtt képezi Jézus megváltó munkájának modelljét. Az ő vére elfedezi a mi bűneinket Isten tekintete elől, ugyanúgy, ahogy azt az első kecskebak tette. Ő hordozta a mi törvényszegéseink terhét. És elvitte azokat - el, messze-messze. Jézus lett a mi bűnterhünk hordozójává. Minden megvallott bűnünk az ő vállát nyomta. És amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire vitte el Jézus a mi vétkeinket tőlünk. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése