Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Ádám pedig ismerte feleségét és az szült néki fiat és nevezte azt Séthnek, mert adott úgymond énnékem az Isten magot Ábel helyett, kit megölt Kain.      1Móz 4,25

Mennyi könnyet hullathatott az első szülői pár hűséges és kegyes fiuk holtteste mellett! A saját testvér volt a gyilkos. Milyen közel állhattak volna hozzájuk ilyen gondolatok: Miért engedte ezt meg Isten? Inkább Kain halt volna meg! Inkább a kedves Ábel maradt volna meg nekünk! Ilyenekről azonban nem olvasunk. Isten az Ő nagy jóságából nemsokára újra fiúval ajándékozta meg őket. Ennek az apja ezt a sokat mondó nevet adta fiának: "Seth", magyarul kárpótlás. Ezzel a névadással ilyesmit akart mondani: Beletörődtem az Ábel halálába. Szívemnek mély sebét meggyógyította Isten. Séthben kárpótlást adott nekem a felejthetetlen Ábelért. Ahogy az Isten őt megvigasztalta, úgy meg tud vigasztalni téged is és engem is, ha tőlünk egy-egy kedves "Ábelt" elvesz. Legyen ez családtagunk, kedves barátunk, munkatársunk, vagy lelkigondozónk. Sok ember jár ezen a földön vérző szívvel. Ezek azt gondolják, soha sem lehetnek boldogok a veszteség és lelki fájdalom miatt. Micsoda vigasztaló, hogy mondhatjuk nekik, hogy él még Isten, aki az első szülői pár könnyeit felszárította, és aki Ábel helyett Séthet ajándékozta! Isten teljes kárpótlást tud adni. Ha e földön ezt nem is tenné meg, ha a fájdalmas űr az életünk végéig megmaradna, akkor is ad Ő minden keresztyén számára kárpótlást, azt, aki minden pótlásnál több: az Úr Jézust magát. Ő lesz a mi "Séthünk" minden veszteségben. A legfájdalmasabb veszteségnél is elmondhatjuk az énekköltővel: "Ha nehéz az élet terhe, roskadozva hordom azt, Bús orcám Hozzá emelve, Jézusban lelek vigaszt".