Varga László: Isten asztaláról

"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is."      1Máté 6,19-2

Mai életünk ettől a figyelmeztetéstől áll a legtávolabb. Mindenki kétségbeesetten gyűjti a földi kincseket. Minden házban, a legszegényebben is annyi a felesleges kacat, hegyeket lehetne építeni belőle. Egyik kizsákmányolja a lelket is embertársaiból, hogy többje legyen, a másik irigységében egy kanál vízben fojtaná meg a felebarátját, mert neki kevesebb jutott. Nem akarunk tanulni a közelmúltból, amikor minden összegyűjtött kincsünket hivatalosan ásták ki és lopták el a tolvajok, pedig jól tudjuk, hogy ma sincs semmi biztosítékunk arra nézve, hogy a most pótlólag gyűjtött kincseink nem fognak ugyanúgy elveszni. Nem is a kinccsel van a baj, hanem azzal, hogy annál van a szívünk is. Arról álmodozunk, azért harcolunk, azért kockáztatjuk a becsületünket és az egészségünket, veszítjük el gyermekeinket, még Istentől is csak azt tudjuk kérni. Megéri? A végén mindig tudjuk, hogy nem éri meg. Nem azért, mert úgyis itt hagyjuk halálunk pillanatában, hanem azért, mert közben elfelejtünk boldognak lenni, s lehet, hogy az örök életet is elprédáljuk múló sikereink kedvéért. Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk. Biztosabb lenne elérni a boldogságot az Ő irányítása szerint.

Istenem, jó Atyám, mutass rá, életemnek mennyi tőled kapott lelki kincsét prédáltam el értelmetlenül olyan hamis gazdagságért, melynek soha semmi hasznát nem vettem. Nagyon fájt, amikor minden vagyonomat hazug eszmék nevében elrabolták tőlem, de anélkül is meg tudtam élni, talán még nyugodtabban, kevesebb gonddal. Most megint arra kényszerít mai életformánk, hogy rohanjak apró kincsek után. Nem tehetek mást, vergődöm, hogy megszerezzem családom szükségleteit. Segíts meg, hogy megkaphassam azt, amire valóban szükségünk van, és abban is, hogy a szívem a Tied maradjon, és ne rontson meg a kincsvadászat szenvedélye! Ámen.