Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem-ózsué odaadta Hebront Kálebnek örökségül

Józsué odaadta Hebront Kálebnek örökségül.(Józs 14,13)

Kánaán elfoglalása lényegében befejeződött. Ekkor lépett Józsué elé barátja és harcostársa, Káleb, hogy arra kérje, adja neki azt az örökséget, amit Mózes 45 évvel ezelőtt megígért, mint hűségének és hitbeli bátorságának jutalmát.

Ő ugyanis a Kánaán kikémlelésekor hűnek és bátornak bizonyult, szemben a hűtlen kémekkel, akik elrémítették a népet. Káleb így szól: "Nyolcvanöt esztendős vagyok. Még ma is olyan erős, amilyen azon a napon voltam, amikor elküldött engem Mózes". S aztán kéri ez a bátor ember magának a Hebron körüli hegységet, amelyen anákok laknak, ezek között óriások is vannak és városaik nagyon erősek. Kálebnek van bátorsága ehhez a hitben. Isten ígérte meg neki ezt a vidéket. Isten ad is majd neki erőt az elfoglalásához.

Káleb a hit embere. Hite ép; világos és szilárd ígéreteken alapszik. Ezeket az ígéreteket megőrizte a negyven évig tartó pusztai vándorlás során. Nem felejtette el az öt évig tartó szünet nélküli harcban sem, Kánaán elfoglalásakor. Olyan frissen és elevenen élnek ezek lelkében, mintha félórával ezelőtt kapta volna őket.

Legyen példaképünk Káleb!

Életünk e földön hasonlít a forró sivatagban való vándorláshoz. A cél előttünk a mennyei Kánaán. Kálebnek meg volt ígérve egy szép darab föld, vadban gazdag hegyeivel és termékeny rónáival.

Annak a gondolata, hogy egy napon ez az övé lesz, kitartást adott neki a pusztai vándorlás során és a harc éveiben.

Mi a mennyei Kánaánért nem szolgáltunk meg. Ezt nekünk kegyelemből ígérte meg Isten.

Harcoljuk meg a hitnek szép harcát Pállal, végezzük el futásunkat úgy, hogy a hitet tartsuk meg (2Tim 4,8)!