2016. augusztus 20., szombat

Isten műhelyében-A gyümölcstermés titka

 "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt. " (Ján 15, 5) 


Az Úr Jézus nem vallásalapító. Működése nem csupán a múltra korlátozódik, nemcsak az írott és szájhagyományon keresztül munkálkodik. Jézus nem csupán gondolatainkat termékenyíti meg, mint a nagy emberek szokták. Ő az "életünk élete, lelkünk lelke, ereje". Személyes kapcsolatba léphetünk vele. "Krisztusban" - mondja sokszor az Ige.

Ezt a bensőséges életközösséget a szőlőtő és szőlővesszők példájában helyezi szívünkre az Úr Jézus. Szerves kapcsolatban vannak egymással, nekünk is így kell lennünk a Megváltóval. Amint hozzákapcsolódunk, átjár az Ő életereje. Maga Jézus viszi ezt véghez: "Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket." Keresi velünk a kapcsolatot. Szeretetével igyekszik megnyerni minket. Igéjén át adja ezt a könyörülő szeretetet. Ha engedjük, hogy beszéljen velünk és magunkba fogadjuk szavát, akkor Őt magát fogadjuk be. Ha beszédei bennünk maradnak, Ő maga marad meg bennünk (Ján 15, 7). Szeretete tisztító, megszentelő szeretet. Nem vet meg senkit, mégha undok mocsárból jön is elő, de a tisztulás utáni vágynak ott kell lenni! Csak a megtisztulás alapján egyesülhetünk Jézussal. - Ekkor élet támad halott szívünkben, zöldell, virágzik és jön a gyümölcs. Tőle elválasztva lehetetlen gyümölcsöt teremni. Hiányzik az élet. Saját igyekezetünkkel sok mindent gyárthatunk, ami gyümölcshöz hasonló, de a mesterséges gyümölcs egészen más, mint a valódi. Ahol az Úr Jézus munkálkodhat, ott minden magától jön, kényszer nélkül és nem erőszakoltan. Ha savanyú ábrázattal tesszük a jót, az a savanyú vadszőlőhöz hasonlít, ami senkit nem üdít fel (Ézs 5, 2).

Az eredmény még nem jelent gyümölcsöt. Minden életnek van valamilyen eredménye; az egyik vagyont hagy hátra, amit fáradsággal, szorgalommal, talán becsületesen keresett meg. Ez is valami, de nem gyümölcs Jézus szerint. A másik tisztességre, megbecsülésre jut. Ez is ér valamit, de nem örökkévaló gyümölcs. Csak ami Isten előtt is számít, ami Istent és embereket felüdít, az gyümölcs. Van, akinek szomorú az aratása: adósság a könnyelmű élet után, vagy kiélt, szétrombolt test, mert a kicsapongás aláásta egészségét, eltékozolta teste és lelke nemes erőit. Csak Jézusból fejlődhet ki az az élet, amely majd Isten mérlegén megfelel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése