Isten vissza tudja adni, amit mi elveszítettünk. Még az elvesztett
tekintélyt is visszaadhatja. Példa erre Nabukodonozor király, aki az
ókor egyik leghatalmasabb uralkodója volt. Kevélységének büntetése képpen szörnyű elmebetegségbe, az ún. insania zoanthropika-ba esett, amelyben az ember állatnak képzeli magát.
Nabukodonozor úgy képzelte, hogy ökör. "Az emberek közül kivetették, és füvet evett, mint az ökrök, testét égi harmat lepte." (Dán. 4,30) Királyi dicsősége és tekintélye megszűnt.
Isten azonban visszaadta azt neki. Tanácsosai hét évig hátat fordítottak neki. Most felkeresték és visszahelyezték királyságába. Miért?
Meggyógyultak az idegei? Elmúltak kényszerképzetei? Nem! Nabukodonozor maga mondja: "Az idő elteltével én, Nabukodonozor szememet az égre emeltem, és az én értelmem visszajött, és áldottam a Felséges Istent, és dicsértem és dicsőítettem az örökké élőt, akinek hatalma örökkévaló hatalom, és országa nemzedékről nemzedékre áll... Minden cselekedete igazság, az Ő utai ítélet, és azokat, akik kevélységben járnak, megalázhatja".
Aki azonban megalázott, annak Isten kegyelmet ad és azt felemeli! Isten visszaadhatja az elveszett tekintélyt!
Ezt élte át Dávid király is, amikor Absolon fellázadt ellene.
Méltóságát lábbal tiporták. Az egész nép átpártolt Absolon-hoz.
Mit tett Dávid azért, hogy méltóságát visszaszerezze? Keserűen siránkozott azon, hogy ez érte? Nem, megalázta magát.
Mikor Simei szidalmazta, ő ezt mondta: "Az Úr mondta neki: Szidalmazd Dávidot! Talán rátekint az Úr az én nyomorúságomra, és jóval fizet még ma nekem az ő átka helyett".
És Istennél kegyelmet talált a megalázkodott Dávid, az Úr felemelte őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése