Illés tüzért való imádságánál két dologra figyeljünk; ezek adnak
kérésének különös nyomatékot. Először: a cél, amit Illés könyörgésében
állandóan szem előtt tartott, egyedül Isten dicsősége és Izrael
megtérése volt. Az imádság rövid volt, de így is kétszer jön elő benne
az a kívánság, hogy Jahveh, mint egyedüli élő Isten jelentse meg magát,
ez által a kinyilatkoztatás által térjen vissza Izrael szíve az Úrhoz.
Ez volt Illés célja.
Ha imádságunkban mentesek vagyunk a kevélységtől és az önző hátsó gondolatoktól, ha nem keresünk mást, mint Isten dicsőségét és a lelkek üdvösségét, akkor kérhetünk nagy dolgokat. Illés megtaníthat bennünket arra, hogy az úri-ima első kérése valóban az első helyre kerüljön: "Szenteltessék meg a Te neved"!
A második tanítás ebben a kifejezésben van: "hadd ismerjék meg,...hogy mindezeket a Te parancsolatodból cselekedtem". Ez az Ige megmutatja nekünk, hogy Illés az áldozattal kapcsolatos minden intézkedésében és kérésében teljes egyetértésben volt Isten akaratával. Illés nem mert volna ilyet tenni, ha nem kapott volna közvetlen utasítást erre Istentől, és azt akarta ő engedelmesen végrehajtani. Ezért könyöröghet teljes bizalommal Istenhez cselekedetei igazolásáért.
Ez arra tanít minket, hogy Isten hitelesítő pecsétjét útjainkon és vállalkozásainkon csak akkor várhatjuk, ha Isten akaratával teljes egyetértésben vagyunk.
Magunk választotta utainkat nem kíséri Isten áldása. Gyakoroljuk abban magunkat, hogy Illés nyomában járjunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése