Azt mondja az Úr, az Izrael Istene: A te könyörgésedet Asszíria királya, Sénakhérib felől meghallgattam. ( 2.Kir. 19,20)
Ézsaiás prófétán keresztül Isten vígasztaló feleletet adott Ezékiás könyörgésére. Felfedte neki Sénakhérib hármas tévedését. Az első abban állt, hogy Sénakhérib azt gondolta, hogy csak Izraellel és királyával van dolga.
Isten pedig ezt mondta: "Kit szidalmaztál és kit gyaláztál?... ki ellen emelted fel szemedet? ... Az Izrael Szentje ellen!"
Micsoda vigasztaló volt Ezékiásnak, amikor megtudta; kevély ellenségem nemcsak én ellenem, hanem az én Istenem ellen harcol. Ezzel eldőlt a harc Sénakhérib kárára, mielőtt még megkezdődött volna.
Vigasztaljon ez minket is, ha a népek seregei felkelnek és hatalmukkal büszkélkednek! Aki Isten ellen merészel tenni valamit, az végül is szétzúzatik.
Aztán abban is tévedett Sénakhérib, hogy úgy vélte, hadjáratával saját terveit hajtja végre. Isten pedig azt mondja: "Avagy nem hallottad-e? Régen megcsináltam, ősidőktől elvégeztem ezt! Most csak véghezvittem, hogy puszta kőhalmokká döntsd össze az erős városokat" (25. v.). A leghatalmasabb hadvezér is csak eszköz Isten kezében.
A harmadik tévedése abban volt Sénakhéribnek, hogy biztosra vette saját győzelmét. Hencegően kiáltották Ezékiás királynak: "Nosza, fogadj hát az én urammal, Asszíria királyával: Én neked kétezer lovat adok, ha tudsz rájuk adni annyi lovast" (2.Kir. 18,23).
Ezzel a kevély győzelemtudattal szegezi szembe az Úr az Ő szavát: "A te ellenem való tombolásodért és elbizakodásodért, amely felhatott fülembe, karikámat orrodba vetem, és zaboláimat szádba, és visszaviszlek azon az úton, amelyen jöttél".
Istennek legyen hála, igaz marad az Ige: "A gonosznak útja elvész".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése