Ha a pénzünkről van szó, szeretjük azt gondolni: „én kerestem meg, tehát az enyém.” Csakhogy ilyenkor nagyot tévedünk! A Biblia azt mondja: „az Úré, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő” (5Mózes 10:14). „Tied, Uram, a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és a földön van!” (1Krónikák 29:11). „Enyém az ezüst, enyém az arany – így szól a Seregek Ura” (Haggeus 2:8). A gazdagság olyan, mint a játékpénz a Monopolyban; ha ügyesebb vagy a többi játékosnál, akkor megszerzed a legdrágább ingatlanokat. De tudod mit? Amikor vége a játéknak, a résztvevők mind felállnak az asztaltól, és minden visszakerül a társasjáték dobozába. És ha agresszívan játszottál, a többi játékos nem fog kedvelni. Íme, egy alázatra késztető ige: „Ne törődj azzal, ha valaki meggazdagszik, ha sok kincs lesz is házában. Úgysem vihet magával semmit, ha meghal, nem követi kincse. Bár életében áldottnak tartja magát, és dicsérik, hogy jól megy sora, mégis őseinek nemzedékéhez kerül, soha többé nem lát napvilágot. Mert a gazdag ember sem marad meg, hasonló az állatokhoz, amelyek kimúlnak.” (Zsoltárok 49:17–21).
Isten, aki a tulajdonosa mindennek, azért ad nekünk dolgokat, hogy:
1) élvezzük azokat;
2) hogy befektessük azokat Isten terveinek megvalósításába itt e földön.
Ha ilyen a hozzáállásunk, akkor félelem helyett Istenbe vetett hitben élhetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése