11 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugalomba, hogy senki el ne essék az ehhez hasonló engedetlenség következtében.
12 Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.
13 Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.
14 Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz
15 Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. 16 Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
"Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem olyan, aki éppúgy, mint mi, mindenben megkísértett, de bűntelen maradt. Járuljunk azért bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmat nyerjünk és kegyelmet találjunk még kellő időben segítségül." (Zsid 4,15-16 Dr. Ravasz L. ford.)
Gyakran van olyan érzésünk, hogy mások soha nem értik meg a mi problémáinkat egészen. "Te meg sem érted, hogy min kell nekem átmennem." Lehet, hogy ezzel mentegetjük magunkat kudarcaink miatt. Vagy talán így juttatjuk kifejezésre átélt magányosságunkat.
Sohasem mondhatjuk azonban Krisztusnak, hogy ő nem tudja, mit kell nekünk
elviselnünk. Megkísértett, éppúgy mint mi, minden ponton. Nincs olyan
gyarlóság vagy gyengeség bennünk, amit ő ne ismerne, és mi nem tudunk
szembenézni olyan bajjal, amelyben ő ne lenne ismerős.
Krisztus osztozott a mi gyengeségeinkben, anélkül, hogy bűnt követett volna
el. Tudja, hogy mit jelent fáradtnak lenni. Csalódott emberekben, sokkal
inkább, mint bárki valaha is. Megízlelte a szenvedéstől való félelmet, és a
halálfélelembe beleremegett. Ő tudja, hogy milyen kísértést jelenthetnek
valakinek mindezek a tapasztalatok. De nem vétkezett.
Nos, ennek a bibliai szakasznak a lényege nem az, hogy mivel Krisztus
tudja, mily nehéz lehet nekünk, ezért gyorsan megbocsát nekünk. (Vannak
emberek, akik azt mondják: "Mindent megérteni - mindent megbocsátani.")
Nem! A lényeg az, hogy mivel mi tudjuk, hogy ő ezen átment, bátran és
bizalommal kell mennünk a kegyelem királyi székéhez a megpróbáltatás
órájában. Ő tudja, ő érti és ő segíthet.
Nemcsak arról van szó, hogy Krisztus mélységesen együtt érez velünk, hanem
arról is, hogy rendkívüli a hatalma. Most a királyi széken ül, ezért
habozás nélkül menjünk hozzá. "Bizalommal" vagy "bátran", vagyis hittel és
merészen kell hozzáfordulnunk.
Akkor hát ne csak együttérzést kérjünk, hanem segítséget is. Kérhetjük,
hogy irgalmából vegye el terhünket. Vagy kérhetjük tőle, hogy kegyelme
által adjon erőt a teher elhordozásához. De imádságaink fő célja az - vagy
annak kell lennie - , hogy a megpróbáltatás órájában őriztessünk meg a
bűntől, éppúgy, ahogy Krisztus nem vétkezett amikor próbát élt át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése