„Sok baja van az igaznak, de valamennyiből
kimenti az Úr” (Zsoltárok
34,20)
Kereszténységem óta sok mindent átéltem. Belekerültem az
ördög csapdájába, elhittem a hazugságait, rossz döntéseket hoztam….. Viszont az
Úr áldásaiban is volt részem és van is bőven, dicsőség az Úrnak. Meggyógyított,
kihozott a bajból, velem volt és van mindig, betölti a szűkségeimet, vigasztal,
bátorít, vezet, szól hozzám, felemel…..Szóval minden.
Számtalan esetben azért kerültem rossz helyzetbe, mert a
saját fejem után mentem. szerettem volna valamit és a választ, amit én saját
magamnak adtam, az Úrnak tulajdonítottam. Azt hallottam, amit akartam. Szó
szerint sok esetben szinte a Bibliában is az olyan Igéket kerestem meg, amelyek
az én gondolataimat támasztották alá. Én azt hittem, hogy az Úr azokon az
Igéken keresztül adta az útmutatást. Az olyan Igéken pedig, ami ellentétes volt
az én elképzelésemmel, egyszerűen tovább lapoztam. Voltál már így?
EGY EGYSZERŰ PÉLDA: Minden áron autót akarsz venni. Kinézed magadnak és saját magad erősítgeted,
hogy igen , az Úr azt mutatta, hogy vegyem meg.
Aztán megveszed. A későbbiekben kiderül, hogy egy nagyon rossz üzletet
csináltál, mert tele van az autó hibákkal. Megkérdezheted, miért engedte meg az
Úr, hogy megvedd? Miért nem áldotta meg azt az autót?
Miért? Miért? Miért?.....
Aztán egyszer csak az Úr halk, szerető hangján azt
válaszolja: Gyermekem! Én nem akartam, hogy azt az autót vedd meg. Sőt!! Én nem
is akartam, hogy autót vegyél most. Én azt szerettem volna, ha még vársz …… Te akartad megvenni, mert tetszett neked.
Mit tesz az Úr tenni
olyankor, amikor nem azt tesszük, amit Ő szeretne, nem arra megyünk, amerre Ő
vezetne?
Semmit!!! Ő nem fog sem téged, sem engem elgáncsolni, vagy
fejbe kólintani, hogy Ne tedd. ne tedd!!!! Tudod miért? Mert szabad akaratunk
van. Szabadon dönthetünk és választhatunk. Az Úr ennyire kedves, hogy nem kényszerít senkit semmire. Amikor
befogadtuk az Urat, azt is szabad akaratból tettük. Arra sem kényszerített Isten egyikünket sem.
Nem jól döntöttünk, nem hallgattunk az Úrra. egyszerűen a
saját vágyaink, álmaink, akaratunk elnyomták az Úr hangját.
Nagyon sok esetben voltam így. Aztán rájöttem, hogy
hoppá!!!! Ott volt az Úr figyelmeztetése, ott volt az Ő szava, de nem figyeltem
rá.
Dicsőség az Úrnak, hogy Ő akkor is velünk van, amikor
eltévedünk. Ő soha nem hagy el téged sem.
Bátorítalak drága Testvérem, ha most épp azért vagy nehéz
helyzetben, mert a saját fejed után mentél, ne keseredj el. Emeld tekinteted az
Úrra, bízz meg Őbenne, mert tudod, Ő annyira szeret, hogy abból a helyzetből,
amelybe magadtól kerültél, a legjobbat hozza ki a számodra. Kivezet belőle és
méghozzá győztesen jössz ki.
A saját hibáinkon keresztül tanulunk. ha legközelebb hasonló
döntés előtt állsz, már fogod ismerni az Úr hangját , már érzékenyebb leszel az
Ő vezetésére.
Ámen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése