A mai napon olvasandó igeszakasz: 2Móz 14,21-31
21 Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé, az ÚR pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel, és szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált. 22 Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, és a víz jobbról-balról falként állt. 23 Az egyiptomiak üldözőbe vették őket, és bement utánuk a tenger közepébe a fáraó összes lova, harci kocsija és lovasa is. 24 A hajnali őrségváltás idején rátekintett az ÚR a tűz- és felhőoszlopból az egyiptomiak táborára, és megzavarta az egyiptomiak táborát. 25 Akadályozta a harci kocsik kerekeit, és nehezen vonszolták azokat. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Izráel elől, mert az ÚR harcol értük Egyiptom ellen! 26 Az ÚR pedig ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger felé, és a víz visszatér az egyiptomiakra, a harci kocsikra és lovasokra. 27 Mózes kinyújtotta a kezét a tenger felé, és a tenger visszatért reggelre a medrébe egyenest a menekülő egyiptomiakra. Így hajtotta bele az ÚR az egyiptomiakat a tenger közepébe. 28 Visszatért a víz, és elborította a harci kocsikat és lovasokat, a fáraó egész haderejét, amely utánuk ment a tengerbe. Egy sem maradt meg közülük. 29 Izráel fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén, és a víz falként állt jobbról és balról. 30 Így szabadította meg az ÚR azon a napon Izráelt Egyiptom hatalmából. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. 31 Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az ÚR Egyiptommal, félni kezdte a nép az URat. Hitt az ÚRnak és szolgájának, Mózesnek.
"És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az Úr Egyiptommal, félni kezdte a nép az Urat."(2Móz 14.30-31)
Ez a vers kétszer is mondja: "látta Izráel..."
Ezek az emberek irtózatos dolgokat láttak már szemeikkel. Látták, amikor társaikat az egyiptomi rabszolgahajcsárok agyonverték. Könnyeiken keresztül látták fiaikat a Nílusba fojtva. Amikor fülükbe jutottak Mózes szavai, szemük csak a megnövekedett elnyomást látta, vagyis azt, hogy a fáraó szolgái megnehezítették rajtuk a terheket. Fájdalom és nagy kimerültség tükröződött tekintetükből.
Most azonban, lábuk a parton állt, szemük az egyiptomiakat szemlélte. Isten árvize minden igazságtalanságot elmosott, s ők megérték ezt a látványt.
"Látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az Úr Egyiptommal." Látják Isten kezét. Izráel népének Szabadítója hatalmasan cselekedett. Valamikor a fáraó kezének megsemmisítő hatalmát látták és érezték. Most Izráel Urának a kezét látják, annak az Úrnak a kezét, aki Ura Egyiptomnak is. "De az Úr megszabadította őket nevéért, hogy megismertesse hatalmát. Megdorgálta a Vörös-tengert, és az kiszáradt, átvezette őket a mély vízen, akár a pusztában. Megszabadította őket gyűlölőik kezéből, megváltotta az ellenség kezéből. Akkor hittek ígéreteiben, és dicséretet énekeltek." (Zsolt 106,8-10,12)
Vannak ritka pillanatok, még a mi életünkben is, amikor láthatjuk Isten kezét. Vannak olyan kiemelkedő alkalmak, amikor saját szemünkkel látjuk, hogy Isten Úr a halál és a betegség felett, hogy ő megtéríti a bűnösöket és térdre kényszeríti ellenségeit.
Mindennapi életünkben viszont hit által élünk. Bölcsességéből és saját indokaiból kifolyólag Isten újból és újból megvárakoztat minket. De amikor végre felemelkedik, ellenségei, akik a mi ellenségeink is, szétszóratnak. Sion pedig énekelni fog. Szabadok leszünk. Végre szabadok. Legyen hála Istennek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése