Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-A KARD ÖLNI IS TUD

A mai napon olvasandó igeszakasz: Ézs 66,18-24

18 Ismerem tetteiket és gondolataikat. Eljött az ideje, hogy összegyűjtsem a különböző nyelvű népeket. Jöjjenek és lássák dicsőségemet! 19 Csodát teszek majd köztük, és a megmentetteket elküldöm a népekhez: Tarsísba, Púlba és Lúdba, az íjászokhoz, Tubalhoz és Jávánhoz, a messzi szigetekre, amelyek még nem hallották híremet, és nem látták dicsőségemet. Vigyék hírül dicsőségemet a népeknek. 20 Elhozzák minden honfitársatokat az összes népek közül ajándékul az ÚRnak: lovakon, kocsikon és gyaloghintókon, öszvéreken és tevéken, szent hegyemre, Jeruzsálembe - mondja az ÚR -, ahogyan Izráel fiai szokták elhozni ajándékukat tiszta edényben az ÚR házába. 21 Én pedig ezek közül is választok papokat és lévitákat - mondja az ÚR. 22 Mert ahogyan megmarad az új ég és az új föld, amelyet én alkotok - így szól az ÚR -, ugyanúgy megmaradnak utódaitok és a nevetek is. 23 Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem - mondja az ÚR. 24 Amikor eltávoznak, meglátják azoknak a holttestét, akik hűtlenül elhagytak engem. Nem pusztulnak el ott a férgek, a tűz sem alszik ki, és minden ember undorodni fog tőlük.

"Amikor eltávoznak, meglátják azoknak a holttestét, akik hűtlenül elhagynak engem."

(Ézs 66,24)

Isten bosszúállással és szabadítással alapítja meg királyi uralmát. Fenséges munkájának ez a két oldala mindig együvé tartozik. Az egyház feladata az, hogy hirdesse a jó hírt, a szabadítás evangéliumát. De nem tisztességes dolog, ha nem figyelmeztet az ítéletre is. Még ha kevésbé értjük is Isten végső büntetésének természetét, azt tudjuk, hogy ez a büntetés jönni fog. Sokan közülünk nem egykönnyen beszélnek a Krisztus által való üdvösségről, mert nincsenek kellőképpen meggyőződve arról, hogy Krisztuson kívül viszont kárhozat van. Nincs az Ószövetségnek még egy olyan könyve, amelyik ujjongóbban beszélne Isten szabadításáról, mint Ézsaiásé. A vigasztalás halhatatlan szavai vannak ebben a könyvben. Isten szeretetét úgy állítja elénk, hogy az a látszat, mintha ennek az isteni szeretetnek a Jézusban történt megjelenése után írták volna. Mégis, ez a könyv zokogással ér véget. Az elkárhozottak képével fejeződik be. Természetesen, ha valaki örömét leli ezekben a képekben, azt meg kell róni. Mindnyájan hallottunk már kénköves és tüzes esőt hirdető prédikátorokról, akik visszaélnek a képek kifejező erejével, hallgatóik gyomrozása céljából. De nem lenne szabad eltekintenünk attól, hogy felvessük az örök kárhozat témáját. A mennyben szomorúság van a hitetlenség miatt, és öröm, ha egy bűnös megtér. Isten népének a földön tükröznie kell mind az örömöt, mind a szomorúságot. Ha szomorúságunk nem elég mély, bizonyára örömünk sem nagyon nagy. Ézsaiás legalább harminc ízben nevezi Istent Izráel Szentjének. És még ha mi, Jézus vére és lelke által bizalmasabban és személyesebben ismerhetjük is ugyanezt az Istent, Ő mégis megmarad Istennek, a Szentnek. Nem szenvedheti el a bűnt. Bosszúállással és szabadítással kell jönnie. Vagy hisszük, hogy Jézus Krisztus elviselte a bűneinknek büntetését, vagy nekünk magunknak kell majd elhordoznunk a büntetést. Óh, Isten, légy irgalmas nekünk és felebarátainknak!