Varga László: Isten asztaláról

"Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied."      Lukács 15,31

A tökéletes vagyonbizonylat. Ha egy embernek az ilyen ünnepélyes kijelentésében meg lehet bízni, mennyivel inkább Isten szavában. Csak az a kérdés: kinek szól ez a kijelentés? "Fiam", hangzik a megszólítás. Annak szól, akire a mondat első fele talál: te mindig velem vagy. Ellenőrizd magad: vele vagy? De miért ne lennél? Van nagyobb öröm, van nagyobb nyereség, mint Istennel lenni? A tékozló fiú bátyja irigyelte öccse bűnös szórakozásait. Szegénynek, megkárosítottnak érezte magát, hogy ő csak dolgozik, míg az öccse dorbézol. De boldogabb lett volna a nagyobbik fiú, boldogabb lennél te, ha családodat és szolgálatodat elhagyva dorbézolásra adnád magad? Van-e a világnak bármi csábítása, ami nagyobb boldogságot adhat, mint Atyánkkal élni, munkatársa lenni áldása eszközeként, mellette érezni az otthon biztonságát és minden örömét? A gazda örömét. Isten fiai gazdái ennek a világnak is, nemcsak az eljövendőnek. Hogy sokan zavarják a tulajdonjogunkat? Az bizony előfordul! Annak ellenére tudhatjuk: a teremtésnek minden javát, minden értékét nekünk szánta, ránk íratta a Gazda. Tanuljuk meg élvezni, értékelni, gazdaként művelni, szaporítani, úgy adni tovább többi gyermekének minden ajándékát!

Köszönjük, Istenünk, ezt az ajándékot. Hitetlenkedve hallgatjuk: vajon tényleg a miénk mindened, minden kegyelmed, szereteted és annak minden áldása? Gyermekeid vagyunk, Krisztus vére értünk is hullott. De milyen gyermekeid? Segíts, hogy örömmel tudjunk hűek maradni! Segíts, hogy ne tékozoljuk el drága kincseidet! Segíts, hogy jó gazda módjára gazdálkodjunk vele, hogy szaporítani tudjuk, hogy minél több embernek jusson belőle! Dolgozz velünk, és irányíts minket is a munkában, hogy otthonná váljon ez a világ, és mi is útkészítői lehessünk Fiad országa eljövetelének! Ámen.