"És mikor Jézus arra a helyre ért, feltekintett és ezt mondta neki: Zákeus, gyorsan szállj le, mert ma nekem a te házadnál kell maradnom. "
(Luk 19, 5)
"Jézus feltekintett." Meglátta,
hogy van ott egy lélek, akinek őreá van szüksége.
Ezzel máris kapcsolat jött létre Zákeus
és közötte. Tudja, hogy milyen harc van annak
lelkében. Nevén szólítja őt,
noha még soha nem találkoztak. A Megváltó
figyelmét soha nem kerüli el, amikor egy egyébként
öntelt és önigazult ember szívében
éhség támad az igazság után.
A lélek vágyakozása az élet és
békesség után valóságos vonzóerőt
gyakorol rá, aminek nem tud ellenállni. - Zákeus
sokkal többet kapott, mint amit remélt. Arra vágyott,
hogy Jézust megpillantsa, s most íme Jézus
mentő szeretettől sugárzó tekintete
nyugszik meg rajta. De Jézus nemcsak rátekint, hanem
meg is szólítja őt és be akar térni
házába.
"Gyorsan szállj le!" - Amikor egy lélek megmentéséről van szó, ott nagyon is indokolt a sietség. Közömbös dolgok esetében olyan mindegy, hogy az ember ma cselekszik-e vagy holnap, vagy éppen soha. Azonban ott, ahol a lélek üdvössége forog kockán, nincs helye a halogatásnak. Aki ilyen esetben mulasztást követ el, mindent tönkre tehet. Amikor testi életünk tűzben vagy árban veszélybe kerül, egy pillanatot sem vesztegetünk el. Hát nem több a lélek, mint a test? Valóban felelőtlenség, ha valaki ilyen fontos ügyben habozik és vár.
Az Úr Jézus kockázatot is vállalt a maga részéről, amikor betért a vámszedő házába. "Mindnyájan zúgolódtak" - akik ezt látták. Hiszen hány becsületes ember van Jerikóban, miért éppen ebbe a hírhedt házba tér be Jézus? Jézus azonban nem kér senkitől tanácsot, hanem azt teszi, amire őt az Atya elhívta. A mentő szeretet kényszeríti őt erre. Nincs tekintettel semmire, amikor az igazságot kell megmondani, vagy szeretetét nyilvánvalóva tenni (Luk 14, 1-4). - "Ma nekem a te házadnál kell maradnom." E szent kényszerűség érzete tölti el Jézust s ez élt benne már 12 éves korában, amikor felismerte, hogy neki az ő Atyjának dolgaival kell foglalkoznia. Külső nyomás, kényszer vagy fenyegetés azonban a legkisebb mértékben sem tudták befolyásolni őt, hogy akár csak egy nappal is előbb fejezze be küldetését (Luk 13, 31-33). Az Úrnál mindig a "ma" számít.
"Gyorsan szállj le!" - Amikor egy lélek megmentéséről van szó, ott nagyon is indokolt a sietség. Közömbös dolgok esetében olyan mindegy, hogy az ember ma cselekszik-e vagy holnap, vagy éppen soha. Azonban ott, ahol a lélek üdvössége forog kockán, nincs helye a halogatásnak. Aki ilyen esetben mulasztást követ el, mindent tönkre tehet. Amikor testi életünk tűzben vagy árban veszélybe kerül, egy pillanatot sem vesztegetünk el. Hát nem több a lélek, mint a test? Valóban felelőtlenség, ha valaki ilyen fontos ügyben habozik és vár.
Az Úr Jézus kockázatot is vállalt a maga részéről, amikor betért a vámszedő házába. "Mindnyájan zúgolódtak" - akik ezt látták. Hiszen hány becsületes ember van Jerikóban, miért éppen ebbe a hírhedt házba tér be Jézus? Jézus azonban nem kér senkitől tanácsot, hanem azt teszi, amire őt az Atya elhívta. A mentő szeretet kényszeríti őt erre. Nincs tekintettel semmire, amikor az igazságot kell megmondani, vagy szeretetét nyilvánvalóva tenni (Luk 14, 1-4). - "Ma nekem a te házadnál kell maradnom." E szent kényszerűség érzete tölti el Jézust s ez élt benne már 12 éves korában, amikor felismerte, hogy neki az ő Atyjának dolgaival kell foglalkoznia. Külső nyomás, kényszer vagy fenyegetés azonban a legkisebb mértékben sem tudták befolyásolni őt, hogy akár csak egy nappal is előbb fejezze be küldetését (Luk 13, 31-33). Az Úrnál mindig a "ma" számít.
Ma és most kész a megmentésre.
Ha tehát késik ez a segítség, a felelősség
ezért rajtunk van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése