Kattints rá: 1Pt 3,18–22
Vállalod-e a Krisztusért való szenvedést, hogy majd egykor a dicsőségében is részesülhess?
Magyarázat
Nem lehet elválasztani Krisztus halálát az ő feltámadásától. Jézus halála értelmetlen és értelmezhetetlen lenne feltámadása nélkül. Testi-lelki gyötrelmeket élt át, igazként szenvedett értünk, nem igazakért. Fizikai testben szenvedett, de egy dicsőséges lelki (szellemi) testben támadt fel. Mindezt pedig azért tette, hogy minket Istenhez vezessen.
A Krisztusért és az igazságért való szenvedés a Biblia szerint a keresztény élet része, viszont nem hiábavaló.
A mi földi szenvedésünket nem lehet ahhoz a szenvedéshez hasonlítani, amit Jézusnak kellett átélnie, ennek ellenére az örökségünk az övéhez hasonló lesz, mert ahogy Pál fogalmaz, Krisztus örököstársai vagyunk (Róm 8,17). Örökségünk így nem csupán a dicső feltámadás, hanem a szenvedés jutalmaképpen az ő dicsőségében való részesülés is. „Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk.” (2Kor 4,17)
Hajlamosak vagyunk meglepődni, ha kinevetnek vagy kigúnyolnak minket a hitünk miatt, pedig Jézus előre figyelmeztetett minket, hogy ha vele ezt tették, mi is erre számíthatunk. Sőt sokan keresztény testvéreink közül még a kínzást és a halált is vállalják Jézusért. Vállalod-e a Krisztusért való szenvedést, hogy majd egykor dicsőségében is részesülhess?
(Horváth László)
Vállalod-e a Krisztusért való szenvedést, hogy majd egykor a dicsőségében is részesülhess?
„Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint. Így ment el a börtönben levő lelkekhez is, és prédikált azoknak, akik egykor engedetlenek voltak, amikor az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át. Most pedig titeket is megment ennek képmása, a keresztség, amely nem a test szennyének lemosása, hanem könyörgés Istenhez jó lelkiismeretért a feltámadt Jézus Krisztus által, aki miután felment a mennybe, az Isten jobbján van, és alávettettek neki angyalok, hatalmasságok és erők.”
Magyarázat
Nem lehet elválasztani Krisztus halálát az ő feltámadásától. Jézus halála értelmetlen és értelmezhetetlen lenne feltámadása nélkül. Testi-lelki gyötrelmeket élt át, igazként szenvedett értünk, nem igazakért. Fizikai testben szenvedett, de egy dicsőséges lelki (szellemi) testben támadt fel. Mindezt pedig azért tette, hogy minket Istenhez vezessen.
A Krisztusért és az igazságért való szenvedés a Biblia szerint a keresztény élet része, viszont nem hiábavaló.
A mi földi szenvedésünket nem lehet ahhoz a szenvedéshez hasonlítani, amit Jézusnak kellett átélnie, ennek ellenére az örökségünk az övéhez hasonló lesz, mert ahogy Pál fogalmaz, Krisztus örököstársai vagyunk (Róm 8,17). Örökségünk így nem csupán a dicső feltámadás, hanem a szenvedés jutalmaképpen az ő dicsőségében való részesülés is. „Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk.” (2Kor 4,17)
Hajlamosak vagyunk meglepődni, ha kinevetnek vagy kigúnyolnak minket a hitünk miatt, pedig Jézus előre figyelmeztetett minket, hogy ha vele ezt tették, mi is erre számíthatunk. Sőt sokan keresztény testvéreink közül még a kínzást és a halált is vállalják Jézusért. Vállalod-e a Krisztusért való szenvedést, hogy majd egykor dicsőségében is részesülhess?
(Horváth László)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése