„Azután így szólt hozzájuk: „Bizony, mondom néktek, hogy vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal.” Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, felvitte csak őket külön egy magas hegyre, és szemük láttára elváltozott. Ruhája olyan tündöklő fehérré lett, amilyenre nem tud ruhafestő fehéríteni a földön. És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal. Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Mester, jó nekünk itt lennünk, készítsünk ezért három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Mert nem tudta, mit mondjon, ugyanis annyira megrettentek. De felhő támadt, amely beárnyékolta őket, és hang hallatszott a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok!” És hirtelen, amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül. Amikor jöttek lefelé a hegyről, meghagyta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, hanem csak akkor, amikor az Emberfia már feltámadt a halottak közül. Meg is jegyezték jól ezt az igét, de tanakodtak maguk között: mit jelent feltámadni a halottak közül. Ezért megkérdezték tőle: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Ő pedig így válaszolt: „Illés valóban előbb jön el és helyreállít mindent. Akkor viszont miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedésben és megvetésben lesz része? De mondom nektek, hogy Illés már el is jött, és azt tették vele, amit csak akartak, ahogyan meg van írva róla.”

Magyarázat

A feltámadást követően a Mester szavai egészen más megvilágításba kerültek. Végre a helyére került minden mozaikdarab. Az egész földi szolgálata alatt arra készült a mi Urunk, hogy meghaljon, majd feltámadjon értünk. Ezzel egy olyan esemény történt, amit előre nem lehetett megérteni, sem megértetni, hiszen soha senki nem támadt még fel a halálból előtte úgy, mint Jézus. Előfordult, hogy valakit feltámasztottak (egy meghosszabodott földi életre), de hogy valaki magától támadt volna fel, ráadásul megdicsőült testben, olyan még nem történt azelőtt és utána sem. Így csak utólag vált érthetővé és világossá az, amit Jézus már jó előre megmondott.
A megdicsőülés hegyén történtek idő előtti elbeszélése összezavarta volna az embereket. Miután viszont Jézus sokaknak megjelent a feltámadása után, már mások is el tudták képzelni, hogy milyen lehetett, amikor ott a megdicsőülés hegyén a Mester elváltozott.
Ahogyan a tanítványok új megvilágításban kezdték látni Jézus tanítását és az életük eseményeit, úgy ez ránk is ilyen nagy hatással lehet. Az értékrendünk, a döntéseink, Istenhez és az embertársainkhoz való viszonyunk a feltámadás fényében átalakul. Persze csak ha engedjük, ha hagyjuk. Vannak, amelyek értéküket vesztik, mások viszont sokkal inkább felértékelődnek. Történt-e már benned is ilyen változás?
(Horváth László)