Péter azonban előállt a tizeneggyel... és szólt nekik. (Csel 2,14)
Figyeljünk újra arra a három drága munkára, amit Péterben végzett a Szentlélek!
Elsősorban is nyugodttá tette a gyalázásokkal szemben. Beszédének eleje válasz volt a csúfolódó szavakra: "édes bortól részegedtetek meg". Ez durva sértés volt.
Péter helyesen fogadta ezt a bántalmat: ha szidalommal fizetett volna a szidalomért, akkor az összegyűlt sokaság nem tisztelte volna úgy Istennek erejét. Úgy gondolkoztak volna: a rátartiságot a pünkösdi Lélek sem tudja legyőzni.
Barátaim! Ne adjunk okot a világnak arra, hogy így gondolkozzék! A legigazságtalanabb bántásoknál se engedjük, hogy elragadjon az indulat és harag!
Aztán látjuk, hogy Péternek a Szentlélek ereje által teljes bátorsága volt a nagy veszélyben. Előtte állt a tömeg, amely nemrég Jézust a keresztre vitte. Péter odakiáltja nekik: "... azt a férfit, aki előttetek Istentől bizonyságot nyert hatalmas cselekedetek, csodatételek és jelek által... keresztre feszítettétek és megöltétek". Milyen könnyen fellángolhatott volna a nép haragja, hogy Pétert is ugyanerre a sorsra juttassa! Szavaiért az életével fizethetett volna. Ilyen bátorságot tanúsított az az ember, aki a pünkösdi Lélek nélkül egy szolgálólány előtt megtagadta Urát!
A harmadik munkája a Szentléleknek abban mutatkozott meg, hogy Péter higgadt maradt. Ő volt a szószóló, ezrek vették körül. A lelki izgalom áradata magasra csapott a felébredt tömegben. Péter azonban higgadt maradt. Ő hirdette a bűnbocsánat kegyelmét, de alapos szívbeli megtérést is követelt az Úr Jézushoz.
Elkerülte a meggondolatlanság és felületesség zátonyait, és utat mutatott az Istennek tetsző hitre.
Isten Lelke tegyen minket nyugodtakká, bátrakká és higgadtakká.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése