Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Az Úr pedig ment előttük nappal felhőoszlopban... éjjel pedig tűzoszlopban.      2Móz 13,21

Pál mondta egyszer a jövőre nézve: nem tudom, mi következik rám, kivéve, hogy a Szentlélek bizonyságot tesz, mondván, hogy rá fogság és nyomorúság következik (Csel 20,22). Sokan hasonlót érezhetnek most is az újévbe való belépés alkalmából. Ezért szükségünk van erős támaszra, és mozdíthatatlan vigasztalásra. Mindkettőt megnyerjük a felhő- és tűzoszlopról szóló Igében. Isten megmentette népét a fáraó hatalmából, és vezette hazája, Kánaán felé. Van újszövetségi Izráel is. Ehhez tartozik mindenki, aki Ábrahám nyomdokain jár (Róm 4,12). Ezek, mint Izráel, örvendezhetnek a felhőoszlopnak. Ez számukra Isten állandó jelenlétének biztosítéka. Csodálatos erőt ad ez a tudat: Isten mellettem van! Isten lát engem. Ez megőriz a durva és kifinomult bűnöktől. Továbbá: az izráeliták tudták azt, hogy Isten vezetése alatt vannak. Nagyon fontos nekem is tudnom: azon a helyen, ahol vagyok, Isten világos vezetése alapján állok. Nem szorultságból kerültem ide. Naponkénti vágyam legyen: Isten világos vezetése nélkül sem munkát, sem helyváltoztatást, sem személyes kapcsolatokat nem keresek. Végül: az izráeliták tudták, hogy isteni védelem alatt vannak. A felhő- és tűzoszlop ezt mondta nekik: Isten mindenható védelme alatt vagyunk. Ha közeledett az ellenség, a Seregek Ura síkraszállt népéért. Ha egy izráelitát az aggódás nem hagyott aludni, s a félelem a sátor ajtajába űzte, ott a tűzoszlop fénye ragyogott szembe vele. Félelem helyett nekünk is szabad így szólnunk: "Bízzál, bánatos lélek! Mit bánt a bú, a gond? El még, ki annyi vészek Torkából már kivont. Bajaidból kiment Ő, Szűnnek keserveid, Rád még a jó Teremtő víg napot is derít."