Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

...elindultak Izrael fiai... tábort ütöttek Izrael fiai.      4.Móz. 9,17

A felhőoszlop mögött való pusztai vándorlás során még egy fontos dolgot tanultak Izrael fiai: megtanultak vigyázni, őrködni. A felhőoszlop gyakran különös, érthetetlen kerülő úton vezette őket. Néha hosszan állt egyhelyben a pusztában, pedig az izraeliták mindenáron menni szerettek volna előre. De "még ha a felhő sok napig nyugodott a hajlékon, akkor is megtartották Izrael fiai az Úr rendelését és nem indultak el." (4.Móz. 9,19) Hány lángész van, akinek türelmetlenségével küzdenie kell, amíg várni megtanul! A keresztyén olyan ember, aki tud várni. Várni azt jelenti, hogy Mózessel 40 évig a pusztában az Úr elhívó szavát lesem. Várni azt jelenti, hogy nyugodtan maradok Józseffel a börtönben, ha a pohárnok megfeledkezik az ígéretéről. Várni azt jelenti, hogy a frissen megtért buzgó Saullal Tárzusban maradok, amíg Barnabással együtt munkába nem küld a Lélek. Tudunk mi várni? Akkor is, ha a felhőoszlop hónapokon át egy nehéz betegágy fölött áll? Ó, Uram, bocsásd meg minden türelmetlenségemet! Izrael fiai elindultak - Izrael fiai táboroztak. "Az Úr szava szerint mentek Izrael fiai, és az Úr szava szerint táboroztak". (18. v.) Ez majdnem katonásan cseng. Krisztus katonái között más fegyelem uralkodik, mint a Saul hadseregében, amely szétszéledt, amikor nem ment Sámuel (l.Sám. 13,8). Az Üdvözítőnek ott kell engedelmeskednünk, ahová állított bennünket. Tanuljunk meg engedelmeskedni, mint Ábrahám, amikor Izsákot kellett feláldoznia, mint Pál, amikor neki Isten más utat mutatott, mint amin ő akart járni (Csel. 16,6)! Nem mindenki vezethető úgy, mint Pál. Jónás először nem akart engedelmeskedni. Isten azonban megtanította erre. Zwingli mondta el a zürichi bemutatkozó prédikációjában, hogy előbb azért imádkozott, ne küldje őt Isten Zürichbe. De most engedelmeskedik. Uram, taníts minket is várni és engedelmeskedni akaratod szerint!