|
"Ahova én megyek, most oda nem jöhetsz, később azonban utánam jössz" (Jn 13,36). |
"És miután ezt mondta, így szólt neki: Kövess engem!" (Jn 21,19). Három évvel azelőtt már mondta Jézus: "Kövess engem", és akkor Péternek könnyű volt engedelmeskedni. Jézus vonzóereje megragadta, nem szorult rá a Szent Szellem segítségére, hogy követhesse. Aztán odáig jutott, hogy megtagadta Jézust és a szíve összetört. Később megkapta a Szent Szellemet és most Jézus újra mondja: "Kövess engem!" Most nem lát mást maga előtt, csak a megmentő Úr Jézus Krisztust. Az első "kövess engem"-ben nem volt semmi titokszerű: csak külső követés volt. Ez a második most arra hívta, hogy a belső vértanúságban is kövesse Őt (Jn 21,18). E két hívás között Péter esküdözve és átkozódva megtagadta Jézust! Végére jutott saját erejének és magabiztosságának; nem volt már egyetlen idegszála sem, amire rá merte volna bízni magát. Megalázott állapota alkalmassá tette arra, hogy feltámadott Ura adhasson neki valamit: "Rájuk lehelt és mondta nekik: Vegyetek Szent Szellemet!" (Jn 20,22). Sohase bízzál abban a változásban, amit Isten munkált ki benned, csak egyetlen személyre építs: az Úr Jézus Krisztusra, és arra a Szent Szellemre, akit Ő adott. Fogadkozásaink és elhatározásaink az Ő megtagadásába sodornak bele, mert nincs hatalmunk megvalósítani őket.
Csak amikor önmagunkkal végeztünk, vagyis teljesen megadtuk magunkat - nemcsak elképzelve, hanem valóságosan -, akkor fogadhatjuk be a Szent Szellemet. "Vegyétek a Szent Szellemet" - ez belénk hatol. Most már csak egyetlen egy vezércsillaga van az életünknek: az Úr Jézus Krisztus. |
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése