| A mai napon olvasandó igeszakasz: Mt 5,13-16 |
| 13 "Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek. 14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. 15 A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. 16 Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat." |
"Ti vagytok a föld sója... Ti vagytok a világ világossága." |
| (Mt 5,13-15) |
Isten "bolondjai" a föld sója. A föld soha nem fogja elhinni ezt, és Isten népét alig lehet erről meggyőzni, de a föld teremtője kijelentette: a földet megőrző összes erő Isten kicsiny nyájánál van. A só-hasonlat az ókori embernek még sokkal többet mond, mint nekünk. Réges-régen, mielőtt a mélyhűtőt és a hűtőszekrényt feltalálták, csak egy valami létezett, amivel meg lehetett óvni az ételt a romlástól. Ez pedig a só volt. Csak a sóban volt konzerváló erő, s csak a sóval lehetett a romlandót romolhatatlanná tenni. Ezért az ókori emberek dicsőítették Istent vagy az isteneket a sóért. Nos, amikor Krisztus a föld sójának nevezi az Ő népét, arra gondol, hogy Isten kijelölte őket: visszatartani a rothadást és megmenteni a romlandót. Az Úr arról a félelmetes lehetőségről is szól, hogy a só elveszti az ízét. Ha ez megtörténik, nem üldöztetésnek tulajdonítható. Csak Isten népe belső megromlása okozhatja ezt. Ha Isten "bolondjai" egyszerre csak olyan ízűvé válnak mint a "világ", amikor épp úgy gondolkodnak és cselekszenek, mint a szomszédaik, akkor máris elveszítették a konzerváló erejüket. Miért? Mert bármit meg lehet ízesíteni sóval, kivéve magát a sót. Amint a só többé már nem só, vagyis amikor a keresztyénekbe már nincs többé bevésve Isten országának a lenyomata, akkor ők magukban már értéktelenek és a világot megrabolták a reménységétől. A világ megtartó ereje az egyház, amíg egyháznak marad meg. A keresztyének a világ világosságai is. Ha kivétetnének a világból, teljes sötétség lenne. Isten ismerete tűnne el. Alig akarjuk elhinni, hogy ennyire fontosak vagyunk. Az összes megtartó erő Isten kicsiny nyájánál van. Ezért tart meg Isten minket a világban - megtartó erőként szolgálni. De amikor már nem vagyunk többé só és világosság, Istennek nincsen szüksége ránk. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése