Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Az Úr pedig ezt mondta Ábrahámnak, miután elvált tőle Lót: Emeld fel szemedet és tekints arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra! Mert mind az egész földet, amelyet látsz, neked adom és a te magodnak örökké.      1Móz 13,14-15

Ábrahámnak más módszere volt a gazdálkodásban, mint Lótnak. Neki nem az üzlet volt a legfontosabb és legelső ügye. Pásztorai és Lót pásztorai között az állandó civódás fájdalmat jelentett neki. Ezen változtatni kellett, s ez pedig nem ment szakítás nélkül. Mint családfő és mint öregebb, megtarthatta volna a jobb legelőt magának és Lótot egyszerűen más helyre utasíthatta volna. De ő nem tette ezt. Ábrahám pásztorai gondolhatták és mondhatták: "hogy lehet a mi gazdánk ilyen balga és ügyetlen"! Ábrahámnak nem az üzlet és az előny volt a legfontosabb. O mindenekelőtt Istennek akart tetszeni és másoknak áldássá lenni. Látta ezt Isten, aki egyszer így szólt: "Enyém az ezüst és enyém az arany" (Agg 2,8). Alig vonult el Lót, az állítólagos jó üzletember, Isten megjelent Ábrahámnak és ezt mondta: "Emeld fel szemedet! Mindent, amit látsz, neked adom örökre." Lót felemelte szemét kívánsággal teli tekintettel - és mindent elvesztett. Ábrahám felemelte szemét hittel teli tekintettel és mindent megnyert.  Üzleti szempontból nézve az is értelmetlenség volt, hogy Ábrahám 318 szolgájával együtt vállalta hűtlen unokaöccsének kiszabadítását. Még balgább dolog volt, hogy visszautasította Sodorna királyának ajándékát, aki a visszaszerzett jószágokat mind felajánlotta neki (14,21-24). Mégis, ki volt a bölcsebb "üzletember", Lót vagy Ábrahám? A mi kapzsisággal terhelt időnkben, amikor mindenki igyekszik meggazdagodni, bárcsak tanulnánk meg Ábrahámtól, hogy anyagi ügyeinket hogyan kell Isten áldásával intézni!