Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Az Úr ezt mondta Ábrahámnak: Tekints fel az égre és számold meg a csillagokat! ... így lesz a te magod. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.      1Móz 15,5-6

Ősapánk, Ádám azáltal hozta be a bűnt a világba, hogy helyet adott szívében az Isten szavával szembeni kételkedésnek. Ábrahám, a hívők atyja pedig azáltal nyert megigazulást, hogy a rendíthetetlen isteni szót hit által megbízhatóként tisztelte. Ábrahám számára Isten nehézzé tette a hitet. Ábrahám és felesége nagyon idősek voltak. Isten fiút ígért nekik. A dolgok természetes folyása szerint ez lehetetlen volt. A hit azonban így szól: "Ami az embereknél lehetetlen, az Istennél lehetséges". (Lk 18,27). Mivel ez a "lehetetlen" Ábrahám számára különösen nehéz volt, Isten esküvéssel erősítette meg ígéretét (Zsid 6,17). Ábrahám idejében az eskünek nagyon nagy jelentősége volt. Aki meg akart esküdni valamire, annak egy háromesztendős üszőt, egy háromesztendős kecskét, egy háromesztendős kost, egy gerlét és egy galambot kellett áldoznia. Az illetőnek ezeket az állatokat saját kezével kellett levágni. Azután ketté kellett ezeket hasítani és a két fél részt egymás ellenébe rakni, a galambot egyik, a gerlét másik oldalra tenni egészben. Aztán át kellett menni a vérző darabok között, és ezt mondani: "Ha megszegem az esküt, így vágjanak darabokra, mint ezeket az állatokat." - Nem volt könnyű az így megerősített esküket megszegni. Az 1Móz 15 elmondja, hogy Ábrahám elhozta ezeket az állatokat, levágta és kettéhasította. Amikor pedig esteledett, Isten átment közöttük füst és tűzoszlop alakjában és ezt mondta: "A te magodnak adom ezt a földet." Megérthetjük, hogy Ábrahám megtanulta és a legnagyobb bizonyossággal tudta, hogy "amit Isten ígért, meg is cselekedheti" (Róm 4,21). Boldog az, aki így hisz, mint Ábrahám.