Varga László: Isten asztaláról

"Mindennek megszabott ideje van,... Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak... Megvan az ideje a sírásnak... és a nevetésnek... A gyásznak... és a táncnak... A megőrzésnek... és az eldobásnak... A hallgatásnak... és a beszédnek... A szeretetnek... és a gyűlöletnek... A háborúnak... és a békének."      Prédikátor 3,1-8

Tizennégy ellentétpár egyetlen szép, gondolatritmusban fogalmazott versben. Átfogja a teljes emberi életet, annak minden fontos mozzanatában. Semmi sem véletlen. Mindennek megvan a maga Istentől rendelt ideje. Nem fatalizmus, nem azt mondja az író, hogy mindennek úgy kell megtörténnie, akár akarod, akár nem. Inkább biztatás: Figyeld meg, tanuld meg, mikor minek van az ideje! Akkor cselekedj! A rosszkor indított cselekvés többet árthat, mint amennyit használ. Akkor leszel eredményes, akkor lesz haszna cselekvésednek, ha annak rendelt idejében teszed. De akkor tenned kell, és tudnod kell, hogy Isten, aki az alkalmakat rendeli, veled lesz. Vele együtt, az Ő segítségével leszel képes megvalósítani azt, amire éppen te rendeltettél. Mert az sem véletlen, hogy te vagy, hogy éppen itt vagy, hogy éppen olyan vagy, olyan a nyelved, a vallásod, a családod, a tehetséged, a vagyonod. Azoknak is megvan a rendelt szerepe. Használd fel őket a rendelt időben, hogy ne váljanak értelmetlenné, értéktelenné!

Köszönöm, Istenem, hogy ebben a világban, melyben annyi értékes ember érzi magát feleslegesnek, elhagyottnak, céltalannak, az én életemnek célt, értelmet adtál, és megmutatod annak értékét. Tudom, mindenki életének éppen olyan rendelt célja van, de nem fedezheti fel az, aki nem nálad keresi. Nem szeretnék hiábavalóvá lenni. Te adtad meg rendeltetésemet, segíts annak megvalósításában! Olyan jó érezni, hogy vezetsz, irányítasz. "És hogyha néha-néha győzök, ő járt, az Isten járt előttem, kivonta kardját, megelőzött." Köszönöm, hogy Adyval ezt én is elmondhatom. Alkalmas időben küldj segítséget, hogy megtehessem azt, amire rendeltél! Ámen.