Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Péter kiment... és nem tudta, hogy valóság az..., hanem azt hitte, hogy látomást lát.      Csel 12,9

Három akadály volt, amely Péter menekülését lehetetlenné tette. Meg volt kötve két lánccal. Emberi erő és ügyesség ezeket soha le nem oldhatta volna. Péter két katona között aludt, másik kettő pedig az ajtó előtt állt őrt. Minden menekülési kísérlet ki volt zárva. A szokott cellaajtón kívül, mint a legerősebb akadály, ott volt a magas vaskapu a városba vezető úton. Mindegyik ezek közül az akadályok közül egymagában is elég lett volna ahhoz, hogy Péter Heródes hatalmában maradjon. Hát még a három együttvéve! De Isten hatalma minden akadályt legyőz. A láncok leestek. A katonákra ólomsúlyú álom borult. A vaskapu magától kinyílt. Ha Isten így beavatkozott, hogy külsődleges fogságból kiszabadítson egy embert, mennyivel inkább beavatkozik, hogy a sötétség fejedelmének börtönéből kiszabadítson embereket! Minden igazán hívő megtapasztalta, hogy egykor fölötte, mint a Sátán foglya fölött is elhangzott az Isten szava: "... az erőstől elvétetnek a foglyok, és megszabadul a kegyetlen zsákmánya" (Ézs 49,25). Ez egyedül Isten munkája, mint ahogy az volt Péter szabadulása is. Mit segített volna Péteren a saját ereje? A vasláncok, az őrködő katonák, a vaskapu, minden saját erejéből való menekülést lehetetlenné tettek. S mit használt volna az emberi okosság is? Csodálatos, hogy egyes bűnözők micsoda eszességgel tudnak kiszabadulni a börtönből. Péter azonban olyan őrizetben volt, hogy emberi értelem itt nem találhatott kiutat. S Péter bátorsága, határozottsága és merészsége? Ugyanúgy hiábavaló volt. Ezért volt Péter egészen az Isten irgalmára utalva, s ezért segíthette meg Isten ilyen csodálatosan. Isten akkor segít bennünket örömmel, ha ezért minden dicsőség egyedül Őt illeti.