"Jézus felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve..."
János 13,4-5
|
Az evangélium kiemeli, hogy Jézus ezt abban a tudatban tette, "hogy az Atya mindent az ő kezébe adott." És azt is, hogy "szerette az övéit e világban, szerette őket mindvégig". E két dolog tükröződik abban, hogy megmossa a tanítványok lábát. Ez volt a legalacsonyabbnak számító munka abban az időben. A sivatagos vidék útjain egyszerű saruban járó emberek lába mindig poros volt. Ahogy a gazda hazajött vagy valahova vendégként belépett, a rabszolga kötelessége volt szaladva hozni a mosdótálat, és megmosni a vendég lábát. Soha nem a házigazdáé. Csak a szolgáé. Ez Jézus tanításának a csúcsa. Nincs nagyobb úr, mint Ő. Ő pedig a legmegvetettebb munkát vállalja az övéiért. Soha nem mondhatom, hogy egy szolgálat nem méltó hozzám, ha én az Ő követője vagyok. Ez a mértéke, a vizsgája a Jézushoz tartozásnak. Szeretem-e Őt? Akkor nincs méltóságomon aluli szolgálat, ha valakinek szüksége van rám. Milyen alázat kell ahhoz, hogy Ő magára vállalja legundokabb bűneink büntetését is, és annyira szeressen, hogy megbocsássa, sőt annak ellenére gyermekévé fogadjon! Ezek után kire mondhatom én, hogy nem méltó a szeretetemre, hogy méltatlan a szolgálatomra? |
Uram, Istenem, bennem is, mint minden emberben, megvan a vágy, hogy nagyobb legyek, hogy tiszteljenek az emberek, hogy rangom legyen a társadalomban. És szégyellem, ha olyan munkát kell végeznem, ami nem méltó az én rangomhoz. Úgy érzem, elveszteném a méltóságomat, ha leereszkednék hozzám nem méltó emberekhez, ha velük vállalnék közösséget. Pedig tudom, éppen ezzel teszem magam méltatlanná a Te szeretetedre. Olyan világosan látszik, hogy annak van igazán becsülete, aki mindenkinek szolgálni tud. Tégy engem elég bölccsé ahhoz, hogy abban keressem istengyermeki méltóságomat, hogy minél több emberhez tudjak odahajolni! Ámen.
|
2016. október 22., szombat
Isten műhelyében-Varga László
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése