"Aki pedig akár csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe dobják."
Márk 9,42
|
Micsoda félelmetes felelősség! Azt vállaljuk, hogy felelünk magunkért, családunkért, esetleg barátainkért, munkatársainkért, de hogyan tudjunk felelni még azokért is, akiket rohanó korunkban észre sem veszünk? Hányszor beszélünk csúnyán az utcán, és észre se vesszük, hogy komoly gyermekek arca összerándul. Hányszor mondunk olyan szavakat saját gyermekeink előtt, teszünk olyasmit, ami éles ellentétben áll azokkal a szép szavakkal, melyekkel őket nevelni próbáljuk. Sok gyermek züllik le azért, mert papi vagy nagyon kegyes családokban képmutatást lát és meghasonlik. Hányan maradnak távol az egyháztól, mert olyanok térítgetik őket, akik pár évvel ezelőtt gúnyosan vagy éppen erőszakosan zárták el előlük a templom ajtaját? Megrémülünk, ha végiggondoljuk súlyos, mindennapi felelősségünket. Mert Krisztus példátlanul kemény ítélete éppen a keresztyénekre vonatkozik. Ha egy kocsmatöltelék részegen káromkodik, azon egészséges lelkű ember vagy gyermek is csak nevet, nem érdekes. Ha egy ateista gúnyolja a hitet, az senkit meg nem botránkoztat, ő már ilyen. De ha egy közismert keresztyén másképp viselkedik a gyakorlatban, mint beszédben, az botránkoztató, az méltó Krisztus ítéletére. |
Kegyelmes Istenem, őszintén kérem bocsánatodat azokért a bűnökért, melyeket úgy követtem el, hogy észre se vettem, csak mai üzeneted ébreszti rá a lelkiismeretemet. Vajon gyermekeim mit látnak rajtam? Vajon nem azért nem fordulnak hozzám lelki kérdéseikkel, mert olyan dolgokat fedeztek fel bennem, melyek elvették a belém vetett bizalmukat? Vajon nem azért látom néha félszemmel, hogy gyermekeim valamelyik barátja elhúzza a száját, ha én őszinte szavakkal próbálom feléd irányítani? Figyelmeztess, Atyám, hogy jobban figyeljek, és ne tegyek olyat, amivel kiábrándítok másokat a keresztyén hitből! Taníts őszinte, egyenes magatartással meg nem botránkoztatni a Te gyermekeidet! Ámen.
|
2016. október 19., szerda
Isten asztaláról-Varga László
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése