"Ne féljetek!... Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: ...emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén." (2Mózes 14,13-16.)
Mint más hasonló igék olvasásakor, ne azon gondolkozzunk, hogyan volt ez lehetséges, hanem azon, mit tanít ezáltal nekünk Isten Lelke. Ahhoz pedig az kell, hogy éljük bele magunkat a történetbe úgy, ahogy le van írva. Lássuk magunk előtt a Vörös-tenger nyugati nyúlványát, mely egy-két kilométer szélességben, sekélyen nyúlik be a Sínai-félsziget pusztájába, gyalognépnek átjárhatatlanul. Ott áll a nép a tenger partján. Mögöttük feltűnik a fáraó legyőzhetetlen serege. Elől víz, hátul tűz, a biztos halál vár rájuk. És akkor Mózes Isten parancsa szerint kinyújtja botját - az Istentől kapott hit és erő jelképét -, és belelép a vízbe. Csak egy lépést. De botja előtt mindig megnyílik még egy lépés. Képzeljük magunk elé a tömeget, amint reszketve, de nagyobb félelemtől hajtva indul utána a kétfelé váló, feje fölé emelkedő víz közepébe. Lehetetlen, és mégis megvalósul. A víz előbb egyre magasabb, aztán alacsonyodik, s egyszerre ott vannak a túlsó part biztonságában. Nem ismerünk a magunk életére? Így vezet át Isten minket is ezernyi veszedelmen, amíg előttünk jár hitünk, bizalmunk és engedelmességünk.
Uram, Istenem, így vezettél át engem is annyi reménytelen nyomorúságon, akkor is, amikor még alig ismertelek. De Te átsegítettél, hogy megismerjem hatalmadat, jóságodat, és bátrabban merjem rád bízni magam. Így vezetted át népünket a rabság elnyelni kész tengerén, s aki azalatt benned bízott, mindig volt reménye, jókedve, bátorsága arra is, hogy egyházad mellett kitartson, gyermekeit is neked nevelje, erkölcsi szennybe ne keverje magát. Add, Urunk, hogy népünk, főleg fiatalságunk értse meg, hogy nem a politika, nem emberek, hanem Te irányítottad sorsunkat, és így benned bízva, neked engedelmeskedve jussunk át mai gondjainkon is, általad vezetett, országodat építő jövő felé! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése