A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 16,1-9
1 Ekkor hallottam, hogy a szentélyből egy hatalmas hang így szólt a hét angyalhoz: "Menjetek el, és öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre!" 2 Elment az első, kiöntötte a poharát a földre, és csúnya, rosszindulatú fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt, és akik az ő képmását imádták. 3 A második angyal is kiöntötte a poharát a tengerbe, és az olyanná lett, mint a halott vére, és minden élőlény elpusztult a tengerben. 4 A harmadik angyal is kiöntötte a poharát a folyókba és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak. 5 És hallottam, hogy a vizek angyala így szólt: "Igazságos vagy te, a Szent, aki vagy, és aki voltál, hogy így ítéltél; 6 mivel szentek és próféták vérét ontották ki, te is vért adtál nekik inni: megérdemelték." 7 És hallottam, hogy így szólt az oltár: "Igen, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid". 8 A negyedik angyal is kiöntötte a poharát a napra, és megadatott neki, hogy gyötörje az embereket annak tűző sugarával; 9 és az emberek gyötrődtek a nagy hőségben, és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezek fölött a csapások fölött, de nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki.
"Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, embereket győzünk meg, ... Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: ... béküljetek meg az Istennel. (2Kor 5,11.20)
Minden olyan egyházban vagy szektában, ahol az eljövendő ítélet hite erősen él, a tagok merészen evangelizálnak. Sürgetik az embereket, alkalmas és alkalmatlan pillanatokban, hogy "fogadják el Jézus Krisztust", mint aki az egyetlen kiút az eljövendő ítéletből.
Amikor tudjuk, hogy Isten tüze közeleg, nincs vesztegetni való időnk. Ha meg vagyunk győződve arról, hogy Isten ki fogja tölteni az ő haragjának a poharait, és ha lelkünkben csak egy kis együttérzés is van, akkor úgy élünk és szólunk, mint Isten követei.
Azok, akiknek kifinomultabb az ízlésük, nem járnak-kelnek össze-vissza az emberek között a hírrel, hogy Isten készül őket megégetni. Alkalmas időpontokban vitatkozni szoktak az elidegenedésről, amely miatt az Istenben nem hívő, és a keresztyén közösségen még kívül lévő emberek szenvednek. Saját gyülekezetükön belül ezek az egyháztagok minden tőlük telhető módon megpróbálják gyakorolni magukat az ilyen keresztyén közösségi életben. A kívülvalók iránt pedig az "előevangelizációnak" nevezett munkát végzik. Ez nem direkt megközelítés, hanem egy olyan bizonyságtétel, amelyik szelíd hangon, üdítő italokkal, kávéval és süteménnyel történik.
Nincs semmiféle "egyetlen üdvözítő módszere" a Jézus Krisztust nem ismerők megközelítésének. A módszer függ az időtől, helytől, alkalomtól, emberektől stb. És az evangelizálás nem is csak beszédből áll. Sokkal több az annál.
A lényeg az, hogy ha valóban hisszük, hogy a harag poharai kitöltetnek mindazokra, akik feltartóztatják Isten országa szabadságmenetét, akkor magatartásunkban sokkal több sürgetésnek kell lennie, mint ahogy az most nyilvánvaló.
A békesség Istene, Istene az ítélet tüzének is. Az Úr, aki szeret minket és a mi gyermekeinket, a tíz csapásnak az Istene is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése